A Fidesz által közel egy évtizede kimunkált nyugdíjrendszer igazságtalan konstrukció; a társadalmi szolidaritás és igazságosság megköveteli, hogy akinek több van, az többel járuljon hozzá ehhez a juttatáshoz is – mondta Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke az ATV Start című műsorában pénteken.
Mint mondta, véleménye szerint a jövőben szolidaritási elveket is érvényesíteni kell a nyugdíjrendszerben, amiről a demokrata ellenzéki szövetségen belül nincs is vita, „csak a kimunkálása még hátravan”.
Az igazságtalanság egyik példájaként említette, hogy a Fidesz a minimumnyugdíjat 28 500 forinton befagyasztotta, ami miatt egy sor már társadalmi juttatás – például a GYES vagy a közgyógyellátás –mértéke szintén befagyott.
„Mondják meg nekem, mi a fenéért nem lehet leválasztani mondjuk a GYES-nek a mértékét a mindenkori öregségi legkisebb nyugdíjról?” – fakadt ki.
Rámutatott: a jogszabályok úgy vannak megalkotva, hogy a közösség a társadalmi szolidaritás elve alapján nem tud akkor sem segítséget nyújtani, amikor kellene, mert az érintettek a nyílt munkaerőpiacon nem tudnak annyi jövedelemre szert tenni, amiből biztonsággal meg tudnának élni.
Másik példának azt hozta, hogy a Fidesz eltörölte a járulékplafont. Mint mondta, a járulékplafon – vagyis hogy bizonyos szint fölött már nem vették figyelembe a kereset mértékét a járulékbefizetésnél – a mostani helyzettel szemben nem eredményezett kiugróan magas nyugdíjakat, „de persze alulról sem engedték borzasztóan leszakadni a nyugdíjakat”.
Mint mondta, ezt egy következő kormány akár lépcsőzetes számítással visszavezethetné, például egymilliós fizetésnél a járulékalap 90%-os lehetne, 1 250 000 forintnál például 80%-os, és így tovább.
Közölte: ő senkinek sem adna a mindenkori átlagnyugdíjnál négyszer magasabb nyugdíjat Magyarországon, akkor sem, ha több járulékot fizetett be. „Én nem árulok zsákbamacskát. (…) Ha gazdag, akkor fizessen egy kicsit többet.”
Kérdésre azt mondta: visszamenőleg ezt nem lehet érvényesíteni, bár „volt, akik megcsinálták, láttunk már karón varjút” – utalt a Fidesz visszamenőleges hatályú törvényhozási gyakorlatára.
Az inflációra vonatkozó kérdésre azt mondta: a gazdagok tudnak védekezni az infláció ellen, de a szegények nem, mert „a mindennapi betevőt azt azért meg kell venni, és nem mindegy, hogy milyen jövedelmi viszonyok mellett teszik ezt meg”.
Kiemelte az MSZP javaslatát: az élelmiszerek áfáját a jelenlegi 27%-ról csökkentsék 18%-ra, az alapélelmiszerek áfáját pedig 5%-ra.
Mint mondta, a kormányzat nem tett meg mindent annak érdekében, hogy leszorítsa az inflációt.
Az áremelkedést szintén gerjesztő kormányzati osztogatásra azt vetítette előre: „Nagyon nagy árat fognak fizetni a szegények ezért.” A kormány rezsicsökkentéséről szólva kiemelte: az a lakossági energiaárakra vonatkozik, de a vállalkozások „bizony megsínylik” a növekvő világpiaci energiaárakat, ami meg látszik is inflációs rátában.
