Nyilvánossá tette az előttünk álló négy évre vonatkozó előrejelzéseit a Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztérium. Az Orbán kormány várakozásai szerint az idei, 2023-as év nehezebbnek ígérkezik, mint az elbúcsúztatott 2022.
Minden év utolsó munkanapján a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozza az ellőttünk álló évekre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseit. A számok és a helyzet annyira drámai, hogy az eddigiektől eltérő módon szöveges magyarázatot már nem is füzet hozzá, csak táblázatokba szedve adta közzé az adatokat a kormányzat.
Ami sokkoló, hogy az Orbán-kormány 2023-ban még a 2022 is nagyobb pénzromlással kalkulál. Az előző évi rekorder 14,6 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedést idén 15 százalékos követheti.
Aminek tudatában elég nevetségesen hat a 15 százalékos nyugdíj emelés és fizetés emelés, mert ez gyakorlatilag megeszi az idénre előre jelzett bruttó béremelkedést. Ezt a kormányzati is pontosan tudja, számai között egy keresőre jutó nettó reálbér csupán 0,7%-os pluszt mutat 2023-ra. Magyarul a reálbér emelkedés csupán ekkora mértékű lesz.
A pénzromlás csak 2024-től állhat lassuló pályára, de akkor is még a kedvező szint fölött fog lenni: 2024-ben 4,3 százalékkal számolnak. Csupán 2025-re terveznek úgy Orbánék, hogy a normális 3 százalék lehet az infláció.
Gazdasági növekedéssel se nagyon számol a kormány, csupán 1,5 százalékos növekedést jósolnak, az adatok alapján az export tarthatja 2023-ban a felszínen a magyar GDP-t.
