Lendvai Ildikó ismét egy remek írást tett közre. Ezúttal a zavargásokat hallucináló vagy épp kamuzó Németh Szilárd kapta meg a magáét
Lendvai Ildikó időről-időre megírja a véleményét, s mindig öröm olvasni. Most épp a Népszavában tette helyre a zavargásokat vizionáló Fideszeseket:
Muszáj lesz megtanulnom zavarogni. Vagy zavargani – tessék, még azt sem tudom, hogy mondják helyesen. Ebből is látszik, hogy korrepetálásra van szükségem ebből a szaktárgyból. Mármint erőszak-tárgyból, mert a szimpla zavargás nem jó, erőszakos zavargókra van szükség. Honleányi kötelességem, hogy segítsek, a kormány kért meg rá. Ha nem is direkten, de ráutaló magatartás formájában. Világossá tette, hogy nem hagyhatom hazugságban. Megígérte, hogy ősszel erőszakos zavargások lesznek, már itt járunk szeptember derekán, és sehol semmi. Nem lehet a kormányt pácban hagyni, mikor annyit tett már értünk. Részemről készen állok, az életkor nem adhat felmentést, pláne most, hogy Vona Gábor a nyugdíjasokra is rátört. Ez lehet a munkamegosztás: a baloldal a nemzetre, ő meg a nyugdíjasokra. Egy megsértett idős hölgy egy vidéki városban máris példát mutatott a nemzeti önvédelemre, és a Vona által megalázott kerekes bevásárló szatyrában nemzeti színű szalagos koszorúval vonult fel 50 társával együtt.
Csak az a baj, hogy ez még mindig nem zavargás, a kormány oldalán különben sem lehet zavarogni – a Békemenet nem zavarog, a nevéből is látszik -, ez az ellenzéktől váratik. Kövér László már a nyáron megmondta: megalakult a „koalíció a magyarországi ellenzék és a Soros-féle szervezetek között” a zavargásokra. (Kéretik figyelni a stiláris finomságokra is: az ellenzék nem magyar, csak „magyarországi”.) A Fidesz legfinomabb lelkű politikusai, Németh Szilárd, Rogán, Kósa, akik közismerten minden törvénytelenségtől borzadoznak, azóta is kamerák előtt remegnek a várható őszi borzalmak miatt. Akinek van szíve, az segít rajtuk: nem maradhatnak sem az idióta, sem az össze-vissza hazudozó szerepében.
Én isten bizony készen is állnék, csak nem vagyok gyakorlott zavargó. Tüntetni persze szoktam, de elég nyámnyilán. Most nem erre hí a haza. Meg Németh Szilárd, akinek a szava számomra szentírás. Ezért szeretnék órákat venni profiktól. Sajnos 2006-ban elmulasztottam. Mondjuk olyan nyilvános képzésen most sem szívesen vennék részt, ahol megtanítják, hogyan célszerű közvécéként használni a Kossuth teret, ebben kicsit régimódi vagyok. Annak idején talán be sem vettek volna, valamiért nem az én pártommal tartottak kapcsolatot.
De soha nem késő. Zavargás-leckéket vennék! Csak nem tudom, ki kompetens igazán. Németh Szilárd ugyan megnevezett három felforgatót, de félek, nem ők az igazi szaktekintélyek. Ahogy Gulyás Márton fogalmazta: „Ha én, Vágó és Schilling jelentik a nemzetbiztonsági kockázatot, akkor ez a világ legboldogabb állama”. Márpedig az állam képviselői láthatólag nem boldogok, éppen hogy komor ábrázattal számolnak be arról: az erőszak már a spájzban van. Csak sajnos nehezen képzelem el, hogy pl. a békés természetű, 50 kilós Vágó Gábor bősz csatakiáltások közepette, foga között véres késsel leteperi Németh Szilárdot. Még akkor sem, ha mostanra talán a rezsibiztos „törékeny termetét a tőke megtörte” (gondoljátok meg, proletárok!), miután egy jelentékeny összeg képében a közpénzből a magánalapítványához került.
Vagyis a sátáni triumvirátus iránti tiszteletem ellenére azt kell mondanom: tőlük nem vennék zavargás-leckéket. Maradnának még a veszélyes pattanásosok. Mármint a kormánysajtó szavaival „a fontoskodó, pattanásos középiskolások maroknyi csoportja”, akik „a baloldali tüntetési hullám” nyitányaként titokban „az egyik minisztériumot tervezték fizikai blokád alá vonni”. Korkülönbség és pattanások (csak nem lesz kötelező?) ide vagy oda, már készültem tőlük órákat venni. Sajnos kiderült, csak arról van szó, hogy a Független Diákparlament rokonszenves tinijei nyilvános fb-eseményt hirdetnek, amelyen a döntéshozók elzárkózására utalva eléneklik a Pink Floyd A falról szóló dalát, és a „Taigetosz-törvény” meg a szakmai érettségizők lehetetlen helyzetbe hozása ellen tiltakozó feliratokkal ellátott cipősdobozokat visznek a védtelen humántárca elé.
Most itt állok kiképzetlenül. Pedig értem a kormány logikáját. Egyrészt el kell riasztania mindenkit a balhégyanúba kevert demonstrációktól, másrészt – és ez a fontosabb – új jelmezre volt szüksége. Ami a honvédő háborús hős szerepéből kijöhetett, azt már learatták. Kicsit már fárad a dolog. Új ellenség kell: az erőszakos zavargók, akik mellett a kormány áttáncolhat a színpad másik sarkába: a fekete sarokból a fehérbe. Eddigi páncélja fölé békegalamb-mezt húz (azért még megnézném a kopaszokat angyalfürtökkel), és nem lesz nála nagyobb védelmezője a társadalmi békének.
Rá is lehet segíteni is az új szereposztásra. Egy mini önpuccsocska, nem több, mint néhány provokátor a demonstrációkon, egy kis balhé eljátszása vagy előidézése. Pár fillérből megvan. Valaki megtámadja a hazafias ellentüntetőket, még jobb, ha ők támadják meg jogos indulatukban a hőbörgőket, akiket majd a lám, még ellenfeleivel is jóságos kormány véd meg a népharagtól. Védelmezőinket leváltani? Ki vetemedne erre?
Lehet, hogy meg is spórolhatom az óradíjat a zavargás-leckékért. Nem kellek én ehhez. A kormány a tehetségesebb, én csak láb alatt volnék.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat!
Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!