Földi S. Péter, a népszerű ellenzéki publicista, a Népszabadság korábbi blogerjének írása eligazítást adhat nekünk ebbe a kesze-kusza konfliktusban. Simicska, vagy Orbán?
Akkor ti most Simicskának drukkoltok?
Ezt kérdezte tőlem és másoktól valaki a Facebookon. Mások helyett nem válaszolhatok, amit most leírok, a saját véleményem. Lehet velem egyetérteni
Szóval, személy szerint én nem drukkolok Simicskának. Ha muszáj lenne Orbán és Simicska között választani, akkor azt mondanám, hogy én a jogállamnak drukkolok.
A szólásszabadságnak, egy normális országnak.
Mert jól tudom, hogy Simicska ugyanolyan gengszter, mint Orbán. Simicska találta ki ezt a mostani rendszert. Neki jutott az eszébe, hogyan lehet pénzt csinálni az államtól kapott Fidesz székházból, és betalicskázni Orbán apukájának a bányájába. Hogy miként lehet külföldi vendégmunkásoktól ellopott útlevelek segítségével, köztartozásos cégeket vásárolva, sok pénzt lenyúlni.
Ő találta ki mindazt, ami most van. Igaz, ma már Orbán működteti, nem utolsósorban Simicska Lajos ellenében. És azt is tudom, mert ő maga mondta, hogy a Jobbikkal szimpatizál. A Jobbikkal én nem szimpatizálok. Van olyan ismerősöm, aki igen, a barátaim közül senki.
Ezzel együtt nem gondolom, hogy Vona pártja ellen jogtalan, aljas módszerekkel kell küzdeni. Megrongálni és betiltani az amúgy nem törvénysértő plakátjaikat, lebuzizni a pártelnököt. Ha így is lenne – legjobb tudomásom szerint nem így van – Vonát és pártját nem ezért nem szeretjük.
Mint ahogy Simicskával sem az baj, hogy csúnyán beszél. Hanem az, hogy lásd, mint fenn.
Ne azt nézzék, amit mondok, hanem azt, amit teszek. Ezt viszont Orbán mondta, évekkel ezelőtt, diplomaták körében. Orbán nem beszél annyira csúnyán, mint Simicska, de csúnyábban cselekszik. Legutóbb az őcsényi eset kapcsán is, milyen aljas módon nyilatkozott. És látjuk az óriásplakátokat, amelyek a mi milliárdjainkból rondítják el az országot. Konkrétan, és átvitt értelemben.
Szóval, ha bárki azt kérdezi tőlem, hogy Orbán, vagy Simicska, akkor a válaszom az, hogy Magyarország.
Jogállam, szólásszabadság, szerethető haza.
Cseh Tamással szólva: „átlátszó víz legyen, patakok.”
