A mottónk: ugyan fiúk ezen kár vitatkozni, mi kiszámoljuk! Most Juhász Péter és az Együtt javaslatát helyeztük be a választási matekképletekbe.
A HírHugó egy előző posztjában már kiszámolta, hogy mit eredményez a külön listás indulás, most Juhász Péter és az Együtt javaslatát számoljuk ki.
Sokszor azt érezzük, hogy sokan úgy gondolkodnak az ellenzéki politikusok közül, hogy a választópolgárok és a mandátumok száma végtelen, pedig könnyű belátni, hogy mindkettő véges. Így kiszámolható, hogy egy-egy javaslat mit eredményez a választás végeredménye szempontjából. Már csak azért is, mert számokból és választásmatematikai-képletekből kerül kiosztásra az a hőn áhított mandátum. Felesleges erről a hitvita, íme a rideg valóság a számok tükrében.
Péntek este az ATV Egyenes Beszéd című műsorának volt a vendége Harangozó Tamás az MSZP politikusa és a vele folytatott beszélgetésbe „csatlakozott be” Juhász Péter, az Együtt elnöke. Ezt a jelenetet most nem minősítjük, mert sokkal érdekesebb megvizsgálni az Együtt javaslatát a koordinált indulást. Vajon okoz-e és ha igen, akkor mekkora szavazatveszteséget eredményez, az MSZP közös lista-közös jelöltek koncepciójához képest a választási matek tükrében?
A koordinált indulás lényege az, hogy az egyéni választókerületekben nem közös jelöltek indulnak, hanem a pártok megállapodnak abban, hogy ki hol nem indul. Tehát lennének olyan körzetek, ahogy csak MSZP-s jelölt van, lennének olyan körzetek, ahol csak DK-s jelölt van és lennének olyan körzetek, ahol csak Együtt jelölt van és így tovább. Ez idáig egyszerű is lenne. De a listaállításhoz 27 olyan körzet kell, ahol elindul egy párt, ehhez kell némi tartalékot képezni, így 30. (mert ha nincs tartalék és bármi miatt kiesik egy jelölt, akkor nincs országos lista).
Ez már 3 párt esetén, racionalitási szempontok szerint is egy nehéz művelet, de 4 vagy több párt esetén pedig lehetetlen, hiszen csupán 106 körzet van. Így lenne 25-30 olyan körzet, ahol mindegyik párt indít jelöltet, az Együtt javaslata is ezt tartalmazza.
Az MSZP ellenérve az, hogy nem lehet lemondani a körzetek közel 30 százalékáról, hogy azt nem lehet megnyerni. (Csak zárójelbe, 2006-ban is nyert meg az MSZP olyan körzeteket, amikre előre azt mondták, hogy nem lehet megnyerni, és megint csak zárójelben Kész Zoltán, Veszprém és környéke körzetére is azt mondták, nem lehet megnyerni) De most azt nézzük, hogy mit eredményezne ez a javaslat a választási matek szempontjából.
Először is, ezekben a körzetekben borítékolható, hogy rekord alacsony lenne a részvétel. Hiszen, ha ki van mondva előre egy körzetről, hogy itt úgy se nyerünk, az a választói kedvet is csökkenti. Ennél nagyobb gond, hogy nyilván a baloldali szavazók egy hányada maradna otthon. Míg a Fidesz, a híresen jó mozgósítási képessége miatt, biztos hogy kb. el tudná vinni a szavazóinak szinte a teljes egészét ezekben a körzetekben is.
Nos, ha alacsonyabb a részvétel egy táboron belül ez azt jelenti, hogy ez szavazat vesztést okoz. A 2014-es választási eredményekből kiindulva a baloldali ellenzék a legnehezebb körzetekben átlagban 9000 szavazatot kapott. (volt ahol 6 ezret, de a 30-asba becsúszik már akár, 12000 szavazatos is)
2014-ben átlagosan 60 százalék volt a részvétel (még a baloldalnak gyengébb körzetekben is). Ez azt jelenti, hogy egy 80 ezres választókörzetben megközelítőleg 48 ezer ember ment el voksolni. Ha csak ezekben a körzetekben 3 százalékkal csökken a részvételi hajlandóság (ami lássuk be egy teljesen racionális és nem nagy csökkenés) tehát, 60 százalékról 57-re esik vissza (48000-45600=2400) az azt jelenti, hogy 2400 választópolgárral kevesebb megy el szavazni körzetenként. Nyilván ezt a csökkenést nem teljesen a csak a baloldal kapja, de kb. 1 az 5 arányban a zömét, tehát 2000 szavazatot veszít.
Ez a szavazatvesztés 30 körzet esetén (30*2000= 60000) már 60 ezer szavazatveszteség egy 3 százalékos részvétel csökkenés esetén. De ez itt nem áll meg, mert ennél bonyolultabb a választási matematika.
Az előző mandátum becslő posztunkban már írtuk, hogy a magyar választási törvény d’Hondt-módszert alkalmazza a listás mandátumok kiosztásánál. Azonban azt nem fejtettük ki részletesebben, hogy ebbe a képletbe nem a nyers leadott országos listás szavazatok kerülnek be, hanem egy összeg, de most muszáj kifejteni, mert ez lényeges!
A d’Hondt képletbe tehát egy összeg kerül be, amit „Pártlistára jutó szavazatnak” hívnak, ami 3 szám összege és valójában abból képződik a mandátum.
Az első az országos listákra leadott szavazatok száma (ki, mennyien ikszelték be az adott párt listáját a szavazófülkékben),
a második a töredékszavazat (ez azt jelenti, hogy van egy körzet ahol a Fidesz nyer és az MSZP-s jelölt kap 9 ezer szavazatot de nem nyer, ez a szavazat nem veszik el, hanem hozzáadódik a az országos listás szavazathoz)
és a harmadik az úgynevezett győzteskompenzáció (ez a Fidesznek kedvező rendszer, röviden a lényege: az első és a második helyen végzett egyéni jelölt közötti szavazat különbség is hozzá adódik az országos listás szavazatokhoz, ha a Fidesz 20 ezer szavazattal nyer egy körzetbe s a második 9 ezer szavazatot kap, akkor 11 ezer szavazat a győzteskompenzáció, tehát nem mindegy, hogy ki mennyire kap ki).
A d’Hondt képletbe, ami alapján számolják a mandátumot: „az országos listára leadott szavazatok száma”+”töredékszavazat”+ „győzteskompenzáció”= „pártlistára jutó szavazat” értéke kerül be.
Ebből az következik, hogy ha 2000-rel csökkent egy körzetbe a baloldal szavazatai az egyszer országos listán is -2000 szavazat, másodjára -2000 töredékszavazat is egyben. Tehát ez 4000.
És a körzetek legalább felében ennek ellenére a baloldal fog a második helyen végezni (vagy a Jobbik, de annak is kevesebb lesz a szavazat száma, hiába második) (3 %-os részvételcsökkenés esetén), ami a csökkent szavazat szám miatt több nyertes kompenzációt fog eredményezni a Fidesznek (kb körzetenként átlag 1000 szavazatot eredményez).
Tehát ez 2000+2000+1000= 5000 pártlistára jutó szavazat veszteséget okoz, csupán egy körzetben. Ez 30 körzet esetén 150 ezres szám (amiből 120 ezer csökkenés jelentkezik a baloldali pártoknál és 30 ezer növekmény a Fidesznél) Itt csak csendben jegyezzük meg, hogy kb. annyi a veszteség, ahány határon túli szavazatot kap a Fidesz. S hangsúlyozzuk, hogy csupán 3 százaléknyi részvétel csökkenésnél.
Természetesen kiszámoltuk nagyobb részvételcsökkenés esetén is a veszteséget, ami a koordinált indulásból következi. Érdemes a táblázat számait átbogarászni. (nyilván minél csökken a részvétel, annál kisebb az esélye hogy bármely baloldali jelölt a 2. helyen tudjon végezni, mert a Jobbik fog, így csökkenni fog a győzteskompenzáció a Fidesznek, a táblázat számai ezt figyelembe vették.)
Összegezve a koordinált-indulás jelentős mennyiségű szavazatvesztést eredményez a baloldalnak a csökkenő részvétel miatt az MSZP által szorgalmazott közös lista-közös jelöltek koncepcióhoz képest. Ez van, ezek a rideg számok. Csendben jegyezzük meg, hogy az 1 százalékos Együtt támogatottsága 80 ezer fő. Mindenki vonja le ennek a számításnak a tanulságait.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat!
Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
HÍRHUGÓ – 0% PROPAGANDA, 100% IGAZSÁG
Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetszik és kövess minket Facebookon!
