Igen nem tévedés Romániába. Az eddig is minden napos volt, hogy a nyugati határ Ausztriába ingázott át európai bérekért, de már ott tarunk, hogy Romániába is megérni átmenni dolgozni.
Nagyot fordult a világ, amikor még Magyarország volt tele román vendégmunkásokkal, már ők egyre inkább elmaradoznak és inkább százával járnak a Békés megyei határvidékről aradi gyárakba dolgozni.
Az ok piszok egyszerű a fizetés lényegesen több mint a közmunka, a munka jobb, mint a napszám, és a pénzbehajtók nem érik utol az embert. Az átingázó Békés megyeiek zömében gyári munkát végeznek, ehhez sokszor 80-90 kilométert kell utazni – írja a Szabadföld.
A heti lap szerint aki csak a normális napi 8 órát dolgozza le, az is megkeres nettó 130-140 ezer forintot, ami sokszorosa a közmunkának, vagy a térségi átlagkeresetnek. S nagy előnye, hogy állandó munkahely.
Ameddig az ország keleti részén nálunk megállt az idő, Románia sokat fejlődött. Aradon hatalmas és zsúfolt ipari zóna jött létre. Az odavezető főúton könnyűszerkezetes üzemcsarnokok, ameddig a szem ellát. Ezek a cégek zömmel olasz és német tulajdonban vannak, a nagy, nemzetközi autógyáraknak szállítanak be.
Az egyik legtöbb magyart foglalkoztató cég a Leoni gépkocsik elektromos kábelrendszerét gyártja. Nincsenek szigorú egészségügyi követelmények. A munka jó része abból áll, hogy összeillesztik a kábelnyalábokat, és különféle csatlakozókat raknak a szálak végére. Állva nehezebb dolgozni, de a munka egy részét ülve is lehet végezni. Ha jól meggondoljuk, még a nyolc általánosra sincs szükség ehhez a tevékenységhez.
A Leoni munkásbuszának végállomása többek közöd Sarkad. A Békés megyei kisvárosban szinte megszűnt a foglalkoztatás, amióta tönkretették a téeszt, és bezárták a cukorgyárat.
Az ipari munkahelyek zöme Gyulán is elveszett. A fürdőhöz kapcsolódó idegenforgalom sokaknak ad ugyan munkát, de a régi gyárak ezres létszámainak a töredéke tud csak belőle megélni.
Sarkad–Gyula–Elek–Lőkösháza–Dombegyház–Battonya, majd a határon át Arad az út iránya a munkás buszoknak . Ez közel 90 kilométer csak az odaút. De például az sem ritka, hogy Kunágotáról vagy Kétegyházáról személyautóval vagy kisbusszal jönnek az emberek a buszhoz.
Persze az itt dolgozok nem csak az utazással szenvednek hátrányt, legtöbbször nem vonnak le a pénzből semmit egészség- vagy nyugdíjbiztosításra. Vannak olyanok, akik a bedőlt devizahitel miatt kell Romániába ingázni, mert a magyarországi bérüket ugyanis egyből elszedné a behajtó. Persze nálunk ezt lehet, dögöljön éhen a melós csak a bank a pénzénél legyen…
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
