Nem várt fordulat: a Vállalkozók Szövetsége keményen neki rongyolt a kormánynak

Jól jelzi a magyar médiaviszonyokat, ha a legnagyobb magyarországi vállalkozó szövetség elnöke ilyen kemény kritikát fogalmazott volna meg pár évvel ezelőtt a kormánnyal szemben a teljese magyar média vezetőhírként hozta volna. Most pedig megy az agyon hallgatás.

Igen, igen a VOSZ elnöke Dávid Ferenc olyan kemény lapinterjút adott, hogy annak illene mindenütt vezető hírnek lenni: ugyanis nem egy bélyeggyűjtő klub fogalmazott meg éles kritikákat a kormány politikájával szemben, hanem a legnagyobb vállalkozói érdekképviselet.

De még a magukat büszkén függetlenek és ellenzékinek kikiáltó médiumok egy része is mélyen hallgat. Pedig van baj s akkor is lesz baj, ha a hatalomhoz való igazodás elnémítja az igazságot.

A Népszavának adott egy interjút Dávid Ferenc a Vosz elnöke,  melyben először  Varga Mihály pénzügyminiszter tusnádfürdői kijelentései reagált, miszerint – még egy „nyomorult” honlapot sem képesek üzemeltetni a magyar váltakozások továbbá a miniszter szerint nem tudnak idegennyelveket és hatékonyságuk is fele akkora, mint a hasonló holland vállalkozásoké.

Dávid Ferenc szerint ha a pénzügyminiszternek, és az innovációs tárca vezetőjének gondjai vannak a hazai vállalkozókkal, akkor azokat miért nem a Magyarországon, az erre szakosodott intézményes fórumokon mondták el, mint amilyen például a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma.

Ehelyett a bálványosi program iránt érdeklődő helyi értelmiséggel, a Fideszhez kapcsolódó politikai közönséggel osztották meg a gondolataikat. Ezzel nincs is semmi baj, de van egy „rossz” hírem a számukra: a félmillió magyar mikro –és kisvállalkozó itthon van. (…)

Még annyit sem tudtak, hogy egy kis-, vagy mikrovállalkozónak – főleg ilyen adó- és járulékterhek mellett – egy „nyomorult” honlap fenntartásának a költsége is számít.  

Majd azt is elmondja, hogy a VOSZ nem azt várja el a területek felelős vezetőitől, hogy akár szarkasztikusan, akár másképpen diagnosztizáljanak, mert azt nagyjából mi is tudjuk, mi a baj a hazai vállalkozásokkal. Sokkal fontosabb lett volna, hogy a terápiáról beszéljenek, de nem emlékszem, hogy erről szó esett volna.

Amit pedig különösen furcsállottam, hogy úgy minősítgették a hazai vállalkozásokat, mintha a kialakult helyzethez – mint előkelő idegeneknek – semmi közük sem lett volna. Azért ne feledjük, a mai pénzügyminiszter hosszú ideig gazdasági miniszter volt, az innovációs tárca vezetője pedig oktatási államtitkárként tevékenykedett.

Ha versenyképességi, képzettségi problémákról beszélnek, akkor a saját felelősségüket is illett volna megemlíteni, hiszen az elmúlt négy évben a játékszabályok kialakításában jelentő szerepük volt. Hozzátehették volna, hogy ők mit tettek a körülmények megváltoztatásáért.

Dávid Ferenc szerint a legfontosabb tényező a gazdasági jogbiztonság lenne, majd hozzá teszi, hogy sajnos, nem ezt tapasztalták az elmúlt nyolc évben. Ha a kormányzat azt várja a kis- és közepes vállalkozásoktól (kkv), hogy fejlesszenek, hitelt, munkatársakat vegyenek fel, hogy korszerű gépeket vásároljanak, exportpiacokra igyekezzenek kijutni, akkor azt kellene látniuk, érezniük hogy nem játékai „mindenféle szélnek”. Ráadásul a gazdasági jogszabályok is, gyakran előtanulmányok, egyeztetések nélkül születnek.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy az Eurostat és az OECD tanulmányai szerint Magyarországon az adóék a legnagyobbak közé tartozik Európában. Ami annyit tesz, hogy az állam túl sok jövedelmet szipkázik el a vállalkozásoktól, ami nem tesz jót a magyar gazdaságnak, rontja a versenyképességünket.

Ugyancsak gond, hogy európai összehasonlításban is kiemelkedően magas az állami foglalkoztatottak aránya, száma. Túlduzzasztott, bürokratikus, számos  szintre osztott az államigazgatás, de az önkormányzati szféra is. Legalább 2015 óta beszél a kormányzat is az állami fogyókúra szükségességéről, ehhez képest egyre hízik.

2010 és 2018 között a minisztériumok összlétszáma megduplázódott. A nyolc évvel ezelőtti miniszterelnöki ígérethez, az olcsóbb, hatékonyabb kormányzáshoz, államhoz képest drágább, nagyobb és még nehézkesebb állam, illetve kormány  működik ma.- szummázza a helyzetet a VOSZ elnöke

Szerinte nincs szükség az ötszintű közigazgatásra, feleslegesen lassú és drága a települési, járási, megyei, regionális, országos szinteket fenntartani.

De nem csak az Orbán-kormány vállalkozás politikáját éri erős kritika, Dávid Ferenc az oktatás politikai irányokat sem látja megfelelőnek:  Ma, a negyedik ipari forradalom küszöbén, a robotika szélsebes terjedésének időszakában olyan „szakembereket” bocsátani ki a szakképzésből, akik alig tanulnak közismereti tárgyakat, annyit sem sajátítanak el az angol nyelvből, hogy megértsék egy számítógép vezérelt esztergagép használati utasítását, de talán akkor sem mennének többre, ha ez magyarul lenne, ez számomra felfoghatatlan.

Ezért lenne nagyon fontos, hogy a nemzeti alaptantervet minél előbb elfogadják és visszahozzák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget. A jelenkor szakmunkásait már az általános iskolában fel kellene készíteni a folyamatos tanulásra. Egyre gyorsulóbb ütemben avulnak el, tűnnek el szakmák és születnek újak. Egy embernek élete során több szakmát kell majd elsajátítania. A multinacionális cégek önálló duális képzést alakítottak ki, ami egyben az állami szakképzés kritikája is. Talán tőlük is lehetne tanulni.

A VOSZ elnökkel készült teljes interjút itt tudja elolvasni, s egyeben arra is kérjük ossza meg ezt a posztot, hogy mindenki lássa az igazságot, hiába próbálják elhallgattatni.