Az elvándorlás ma Magyarországon az aggasztó társadalmi problémák egyike. Mértéke jelentős, erősödése 2011 óta jól érzékelhető – állapítja meg Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a Társadalmi riport 2018 kötetében megjelent tanulmányában, szúrta ki a napi.hu Azonban, aki végig olvassa a tanulmány szembesül azzal, hogy drámai a helyzet
Magyarország a kétezres évek második évtizedére egyértelműen „kivándorló” országgá vált. A tanulmány leszögezi, hogy megkésve indult, de gyorsan növekszi és azok a hatások, melyek elősegítik erősnek tűnnek, az elvándorlás intenzitása várhatóan fennmarad – derül ki Hárs Ágnesnek, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatójának Növekvő elvándorlás – lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások című tanulmányából
Magyarország kivándorlóországok csoportjához csak 2011 után „zárkózott fel”. 2012-2017 között a környező négy ország közül az elvándorlás arányának éves átlagos növekedése Magyarországon volt a legerőteljesebb.. Ez azt jelenti, hogy a 20-64 éves népesség évente átlagosan több mint 30 ezer fővel csökkent,
Az is kiderül, a tanulmányból, hogy Magyarországon a régió többi országától eltérően az alacsony iskolai végzettségűek elvándorlási aránya szerény mértékű volt. Az alacsony iskolai végzettségűek elvándorlási aránya 2011 után lassan emelkedett, de arányuk így is elmarad a más országokban kialakultaktól.
Bár mennyire is szomorú, de az is kiolvasható, hogy Magyarországról a diplomások menekülnek. Hazánk azaz ország, ahol a felsőfokú végzettségűek elvándorlásának az aránya a legmagasabb. 2012-2017 között az elvándorlás felgyorsult, és ezzel együtt a diplomások elvándorlása is növekedett.
Hárs szerint a magyar kivándorlásban komoly probléma a diplomások átlagot meghaladó ütemben növekvő elvándorlása. Tavaly az arányuk meghaladta a 8 százalékot, ami a mérsékelt kivándorló országok között magasnak számít.
A tanulmány szerint 2010 után minden adatforrás azt mutatja, hogy gyorsult az elvándorlás Magyarországról: 2012-2017 között a többi új uniós tagállamhoz képest is gyors volt az aktív korúak elvándorlásának az aránya. A munkavállalók száma a három legfontosabb célországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban szintén 2010 után ugrott meg, az e három országban 2010 óta munkát vállaló magyarok száma mintegy 240 ezer fővel nőtt.
Az új EU-államokban az elvándorlás hatására csökkent a nagyfokú munkanélküliség. Bár meglepő lehet, de a tanulmány levezeti, hogy Magyarországon a gyorsan növekvő elvándorlás és erősödő munkaerőhiány szinte érintetlenül hagyta a munkanélküliség alakulását: a tényleges munkanélküliség tartósan magas (tehát ha ide számoljuk közmunkások létszámát is), a közmunkások létszáma jelentős és állandó.
Mivel Magyarországról zömében a magas iskolai végzettségűek menetek el és a kormány semmit nem tett az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatása érdekében, így fent maradt a magas munkanélküliség, de új probléma a gazdaságban a képzett munkaerőhiány
Az is kiderül, hogy Magyarországon 2011 és 2016 között évente átlagosan nettó 1 százalékkal csökkent a foglalkoztatotti létszám, magyarul ez azt jelenti, hogy munkahelyek szűntek meg, különösen a vendéglátóiparban, az építőiparban és a feldolgozóipari ágazatokban volt ez a hatás jelentős. Emellett az egészségügy különösen érintett ágazat, ahol az erőteljes elvándorlás mellett akut a munkanélküliség problémája.
Azonban a helyzet ennél is rosszabb, a szakirodalom alapján a kutatók most azt várnák, hogy az érintett ágazatokban, szakmákban az akut hiányt a hazai bérek növekedése ellensúlyozza.
Azonban az derül ki, hogy bár számszerűleg növekedtek a bérek, (de mivel az árak is) így a fizetések vásárló erő képessége nem nőt. Tehát a bérek szempontjából Magyarország helyzete különösen kedvezőtlen, az országok összehasonlításában példátlan stagnálást jelent. Az élenjáró EU-s legmagasabb relatív jövedelemszintű országokhoz képest, Magyarország a legelmaradottabb relatív jövedelem színvonalú országok közé került, mivel alig haladja alig haladja meg a legfejlettebb EU-s országok bérszínvonalának a felét.
A hazai jövedelmek jelentős és tartós elmaradása folyamatosan ösztönözheti a magyar elvándorlást. A kötelező minimálbér-emelés és összességében a nettó reálkeresetek gyors növekedése az időszak végén a relatív elmaradottság mértékén keveset változtatott – jegyzi meg Hárs Ágnes
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
HÍRHUGÓ – 0% PROPAGANDA, 100% IGAZSÁG
Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetszik és kövess minket Facebookon!
