Mesteri eligazítást tartott Áder Jánosnak Dávid Ferenc, közgazdász, aki korábban hosszú éveken keresztül a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, a VOSZ-nak volt a főtitkára, így elég jól ért a munka világához.
Az ATV Start reggeli műsorában volt vendég Dávid Ferenc neves közgazdász, aki gyakorlatból is igen jól ismeri a munka világát, hiszen hosszú éveken keresztül a VOSZ-nak volt a főtitkára.
Gyakorlatilag ízeire szedte a köztársasági elnök indoklását, amivel Áder János aláírta a fideszes parlamenti többség által aggályosan elfogadott rabszolgatörvényt, szerinte az rendkívül felületes.
A közgazdász kifejtette például, hogy már eleve nem állja meg a helyét az az indoklás sem, hogy a rabszolgatörvény nem ütközik az Alaptörvénybe. Ugyanis ez utóbbi kimondja, hogy a pihenéshez és a szabadsághoz való jog minden magyar munkavállalót megillet.
„Ezt heti 60-70 órás heti munkaidőnél hogyan képzeli a köztársasági elnök?” – tette fel a költői kérdést Dávid Ferenc.
Márpedig ha alkotmányos jogok sérülnek egy törvény elfogadásával, akkor az alkotmányosság első számú őrzőjének kutya kötelessége lenne fellépni ellene- hangsúlyozta a munka világát jól ismerő közgazdász
Majd Dávid kijelentette, hogy nem állja meg a helyét Ádernek az az érve sem, hogy számos más európai országban határoznak meg hasonló, vagy az évi 400-at is meghaladó túlórakeretet, mint például Csehországban, Franciaországban, Dániában. .
„Ez akkora csúsztatás, mint a ház, mert ezekben az országokban jóval alacsonyabb viszont a heti normál munkaidő, tehát például egy francia munkavállaló alapból évi 240 órával kevesebbet dolgozik mint egy magyar” – hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc.
Végül kitért az önkéntesség elvét hangsúlyozó kormánypárti kommunikációs elemre, amit a köztársasági elnök az indoklásában szintén magáévá tett.
„Fogalmilag kizárt, hogy munkáltató és munkavállaló között ahol függelmi jogviszony van, az önkéntesség elve érvényesülhessen. A túlóravállalás a legtöbb esetben nem kedv kérdése, hanem csinálom amit a munkáltató mond, vagy elvesztem a munkámat, vagy kimaradok a következő bérfejlesztésből.” – reagált a közgazdász.
„Amikor azt látjuk, hogy egy törvény ennyi társadalmi feszültséget okoz, a megítélése pedig kifejezetten negatív, akkor boldog új évet és jó munkát kívánni az indoklás végén az cinikus viselkedés”
– véli Dávid Ferenc, akit saját bevallása szerint rendkívül felpaprikázott az elmúlt év végén már a cafetéria-rendszer likvidálása, az elhúzódó bértárgyalások, illetve a lakástakarék-pénztárak kitakarítása is, amik egytől-egyig a munkavállalók tízezreit érintették rosszul.
„Ezek után bölcsebb lett volna, ha a köztársasági elnök hallgat” – jegyezte meg. Ez az egész folyamat a társadalmi párbeszéd arculcsapásait mutatja, mondta, amikor nem számít sem a munkavállalók, sem a munkaadói szövetség véleménye. Nem értett egyet az ÁSZ elnökével sem, aki azt állította, hogy a túlmunka fehéríti a gazdaságot. Dávid szerint az ÁSZ elnökének fogalma sincs, mi zajlik a magyar vállalkozásoknál.
Nos, a Fidesz propaganda médiája, nyilván nem meri megkérdezni a szakember véleményét, ezért kérünk oszd meg ezt a posztot, hogy mindenki lássa, hogyan vélekedik egy olyan közgazdász a rabszolgatörvényről, aki jól ismeri a munka világát.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
