Lendvai Ildikó egy terjedelmes írást közölt, három pontot, amit szerinte teljesíteni kell az ellenzéknek a választási kampány finisében, mert akkor biztos csak a győzelem. Íme:
Itt vagyunk a kampány finisében. Új lendület kell, nagyobb sebességfokozat, minőségi üzemanyag. Még minden lehet. De csak akkor, ha túllépünk néhány önámító, önnyugtató tévedésen. Például az alábbi hárman:
1.Nem igaz, hogy önmagában az ellenzéki összefogás elég a győzelemhez. Hatalmas eredmény és sok munka van mögötte, de mondandónak kevés a „milyen jók vagyunk, hogy együttműködünk” üzenet. Az összefogás nélkülözhetetlen keret, de tartalommal sok helyen most kell megtölteni. Ha az együttműködés nem jött volna létre, ki se mehetnénk a pályára, mert nem volna csapat. De a gólokat most kell berúgni.
2.Nem igaz, hogy az önkormányzati kampánynak csak a település helyi ügyeiről kell szólnia. Természeten arról elsősorban. De a helyi problémákra adott válaszból össze kell állnia országosan is az ellenzék politikai ajánlatának, ami más, mint amilyen életet a NER diktál.
Itt az ideje, hogy országosan is megfogalmazzuk: milyen elvek vezérlik az ellenzék majdani önkormányzati munkáját. Kell 5 vagy 10 pontos önkormányzati krédó arról, mit vállal az ellenzék mindenütt, ahol módja lesz cselekedni. Csak néhány példa: nyilvános, elszámoltatható gazdálkodás, lakossági döntés minél több eldöntendő ügyről és költségvetési tételről, gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalma, szociális gondoskodás megszervezése az egyedülálló öregekről, betegekről, gyereküket egyedül nevelőkről, emberséges ügyfélszolgálat, nyilvános testületi ülések, figyelem az iskolákra, ha az állam el is vette őket, az ellenzéki vezetésű önkormányzatok közös fellépése a kormány önkormányzatellenes vagy antiszociális, antidemokratikus lépéseivel szemben stb.
3. Nem igaz, hogy akik a korábbi választásokon kormányváltást akaró pártokra szavaztak, azoknál az önkormányzati választáson is automatikus a váltóhangulat. Polgármestert általában nehezebb váltani, mint parlamenti képviselőt. Ehhez össze kell kapcsolni a helyi ügyeket az országosakkal, világossá kell tenni, hogy függ össze mindez a NER természetével.
Ha a demokratikus pártok együtt tudtak működni a helyi jelöléseknél, itt az ideje, hogy kialakítsák a kommunikációs együttműködést és munkamegosztást az országos médiában, a rendszer kritikájában és az alternatívaállításban is. Az önkormányzati kampány idején az országos sorskérdésekkel nem kevesebbet kell foglalkozni, hanem még sokkal többet.
Most látom, igaziból a legveszélyesebb egy 4. tévedés. Az, hogy elég úgy és annyi, amit eddig csináltunk. Még akkor sem az, ha az aktivisták és jelöltek már eddig is majd kiköpték a tüdejüket, nagy és hősies munkát végeztek. De most új szakasz következik. A mindent eldöntő véghajrá.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
