Decemberben 7 éves csúcsra ért az infláció: a pénzromlás mértéke 4 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest. Burány Sándor, az MSZP- Párbeszéd képviselője arra emlékeztetett, hogy a megélhetés költségei az inflációnál is nagyobb mértékben emelkedtek. Közben az ország készpénz-állománya is rekord magasságba ért: 6-ezer 600 milliárd forinttal.
Még az inflációnál is nagyobb mértékben változtak a megélhetés költségei. Pedig a MSZP- Párbeszéd frakció szövetség képviselője Burány Sándor úgy látja, hogy a pénzromlás 4 százalékos mértéke is kiemelkedő: 7 éve nem volt ilyen magas, mint decemberben. Szerinte egyre inkább nyilvánvaló, hogy nem tartható a kormány hivatalos adata: ők ugyanis a jövő évi költségvetést 2,8 százalékos infláció mellett tervezték. Ennél már a Magyar Nemzeti Bank is magasabb inflációt jósol, mintegy 3,8 százalékot.
A politikus arra is emlékeztetett, hogy 10 éve nem emelkedett a családi pótlék, a gyes és a minimálnyugdíj. Szerinte a kormány évek óta szándékosan alultervezi az inflációt, így gyakorlatilag használja a nyugdíjasok pénzét.
A Portfolio 15 évre visszamenőleg rajzolta meg az infláció trendjének, vagyis a maginflációnak és a fogyasztói árindexnek az alakulását. Palkó István egyébként nem lát jeleket arra, hogy tovább romlik majd a pénzünk.
„A különböző jegybankok monetáris politikája is azt mutatja, hogy a különböző központi bankok arra számítanak, hogy nem fog igazán meglendülni az infláció, és a Magyar Nemzeti Bank is úgy tűnik, arra számít, hogy hogy a 4 százalékos infláció az csak egy átmeneti jelenség, és valahol a jegybanki 3 százalékos cél környékén fog megállni”- nyilatkozta Palkó.
Eközben a Nemzeti Bank közzétette: annyi a készpénz az országban, amennyiből kis híján két új paksi erőmet is lehetne építeni. A 6627 milliárd forint rekordnak számít, és annak többsége a lakosság kezében van. Ugyanakkor a tranzakciós illeték is hozzájárul a készpénzhasználathoz, Palkó István szerint Európába más országaiban nem is létezik ilyen adó.
„Erre rátesz egy lapáttal az, hogy a tranzakciós illeték megfizetése nem terheli a lakosságot 150 ezer forint erejéig, havi kétszeri készpénz felvétel esetében, ilyen sem létezik Európában, ez egyértelműen a készpénzhasználatot preferálja a digitális, elektronikus tranzakciókkal szemben” – vélekedett.
Utoljára három éve mérték a bankok iránti bizalmat. Akkor az derült ki, hogy a felnőtt lakosság negyede nem bízik a hitelintézetekben, és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG
Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!
