Az Alfahír kiperelte az eddig titokban tartott belsős anyagokat és kiderült, hogy az emberek szemében nagyon csúnyán leszerepelt az Orbáni egészségügyi politika
A propaganda minisztérium jóformán 2-3 naponta szondáztatja a magyar közvéleményt, a Rogán-minisztérium 2015 novemberi felállásától a 2018-as kormányalakításig közel 400 közvélemény-kutatást készíttettek, többségét a „kormányzati kommunikációs stratégia megalapozására” hivatkozva. A rutin szerint minden hónapban rendeltek egy-egy 500 fős, telefonos lekérdezést, de ezen felül további három-hat, 1000 fős kutatásra is igényt tartottak.
Ezek egy részébe tudott betekinteni az Alfahír újságírója, miután közérdekű adatigénylést nyújtott be.
A minisztérium kapujában „felsővezetői utasításra” elvették a telefonját, de a kijelölt helyiségben, két minisztériumi munkatárs felügyelete mellett kijegyzetelhette a kutatásokat, amelyeket a Századvég készített. Illetve csak azokat, amelyeknek a címében szerepelt „a kormányzati kommunikációs stratégia”, és azoknak sem a teljes dokumentációját, csak a belőlük készült összefoglalókat – de így is sok érdekes eredményt talált.
A megkérdezettek 29 százaléka tartja számon a legnagyobb kihívásként az egészségügyet, ezt követi a szegénység és a gazdasági problémák, az illegális bevándorlás csak a harmadik (15,3%), de így is megelőzi az oktatást (12,9%). Ezek közül csak a bevándorlás kezelésével elégedett a többség (40,4 százalék teljesen, 26,8 inkább elégedett), míg
70 százalék szerint hamis az az állítás, hogy az elmúlt időszakban javult az egészségügy helyzete.
A válaszolók 45 százaléka szerint 10 év alatt az Orbán-kormány nem tett semmit az egészségügy fejlesztéséért, 37 százalék szerint pedig csak keveset. Alig láthatóan jobb az oktatás megítélése, a havonta ismételt mérések során nagyjából 15 százaléknyian mondták azt, hogy az Orbán-kormányok sokat tettek az oktatásért.
Tavaly novemberben kezdték el mérni a klímaváltozással kapcsolatos véleményeket, és nem sokkal később a kormány kommunikációjában elkezdett az ország sorsát alapvetően befolyásoló kérdésként megjelenni az addig gyakran gúnyolt „klímahiszti”. A reprezentatív felmérések eredményei ugyanis azt mutatták, hogy a választók 67 százaléka szerint Magyarországnak többet kellene tennie a klímavédelemért, csak elenyésző részük volt azon az állásponton, hogy a kormány eleget tesz.
94 százaléknyian biztosak voltak abban, hogy a következő generációk életét megnehezíti majd a klímaváltozás, de a megkérdezettek háromnegyede vélekedett úgy, hogy valamilyen formában már negatív hatással van mindennapjaira a folyamat. A válaszadók leginkább a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt aggódnak. Négyötödük szerint a kormánynak szigorúbban kellene fellépnie a környezetkárosító multik ellen, 71 százalékuk szerint akár külön adóval is, és 96 százalék támogatná, hogy a kormány előírja a multiknak a szén-dioxid-emisszió csökkentését.
Fontos részlet, és ez tükröződik is a kormányzati kommunikációban, hogy a megkérdezettek 71,9 százaléka szerint fontosabb „megvédeni az országot a környezetszennyezés, ipari szennyezés és a felmelegedés káros hatásaitól”, mint „csökkenteni Magyarország energiafelhasználását, szén-dioxid-kibocsátását akkor is, ha ez növekvő lakossági energiaárakkal és új adók bevezetésével jár”.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
