Lázár János, volt kancelláriaminiszter szerint kötelessége, hogy kritikát fogalmazzon meg pártjával szemben. Úgy véli ugyanis, a Fidesz vezetői jobban járnak azzal, ha most szembesülnek a problémákkal, ahelyett, hogy egy 2022-es vereségen zokognának- többek között erről beszélt ma egy rádiói interjúban.
Bár meghívták, de mégsem volt jelen Lázár János Orbán Viktor múlt vasárnapi évértékelő beszédén, helyette egy kézilabda mérkőzésen vett részt Szegeden. Abban sincs semmi rendkívüli szerinte, hogy csak aznap reggel döntötte el, hogy oda megy, ahol végül Csányi Sándor OTP-vezérrel volt jelen.
Lázár kancelláriaminiszterként indította el a Kormányinfót, ezzel kapcsolatban elmondta, korábban nem volt arra példa, hogy más is tartotta volna ezt a műfajt, manapság a miniszterelnök is kiáll Kormányinfóra, igaz, szigorúan csak egyszer egy évben. A politikus szerint ez „jó és pozitív dolog”, hogy időkorlát nélkül válaszol az újságírók kérdéseire.
Az idei nemzeti konzultációval kapcsolatban megjegyezte, hogy ez minden évben van, mert a Fidesz a konzultációkra építve vezeti az országot, és nem hagyja ki a választókat a döntésekből.
Kérdésre elárulva, miszerint mi a különbség számára a népszavazás és nemzeti konzultáció között, azt felelte: helyesnek tartja azt a demokráciaértelmezést, amely a választópolgárokat megkérdezi és bevonja a hatalomgyakorlásba. Nem gondolja azt sem, hogy ezek manipulatívak lennének, hiszen részben a kormányzati szándékok megerősítését vagy gyengítését szolgálhatja, ráadásul minden esetben szenzitív kérdésekről van szó, mint bevándorlás vagy családvédelem.
Lázár János annak sem tulajdonít nagy jelentőséget, hogy a jelenlegi konzultációban szereplő témák hogyan kerültek a felszínre. Ezek szerinte nem most kezdődtek, és még a kormány tagja volt, amikor már szó volt az iskolai szegregációról és a börtönben lévők kártalanításáról is.
Bár ezek voltak már napirenden korábban is, de szerinte azért kerülhetett ennyire előtérbe most, mert most jutott el abba stádiumba a két ügy, hogy tömegesen kell pénzeke kifizetni. Majd hozzátette azt is a volt kancelláriaminiszter, hogy a politika világában „természetesnek és evidenciának” vehetjük azt, hogy „mindenki a saját szája íze szerint szeretné befolyásolni az embereket”.
Ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy egy jogerős bírósági ítélet végrehajtása vagy nem végrehajtása komoly következményekkel járó dolog.
Mindenkinek üzen az, hogy egy kormány végrehajtja-e a bírósági ítéletet vagy sem. Óriási dilemma ugyanis, hogy melyik a fontosabb érdek, a bírósági ítélet betartása vagy a társadalmi igazságosság elve.
Hogy hol húzódik a jogállam határa, azt felelte: például a jogerős bírósági ítélet végrehajtásánál. Ezért is komoly dilemma a kormánynak, ami kezdetben bejelentette, hogy nem fizet, majd azt, hogy igen, majd jött a felfüggesztés és a konzultáció is.
A gyöngyöspatai cigányok szegregációjára kitérve elmondta, hogy az országnak komoly tartaléka van a magyarországi cigányságban, már ami a munkaerőpiacot illeti. Még a jelenleginél is többet kellene foglalkozni ezeknek az embereknek a felzárkóztatásával, az viszont komoly szakmai vita, hogy egy gyereknek a szegregált vagy deszegregált iskola jobb-e, ő maga a deszegregáció pártján áll.
Az önkormányzati választás eredménye szerinte finoman fogalmazva is „megfontolást igényelne”, és szerinte a fideszes szavazók üzentek elsősorban, hogy változzanak, máskülönben elveszítik az ő szavazataikat.
Mint mondta, elég monolitikus a Fidesz belső vitakultúrája, ő azonban ragaszkodik a véleménye elmondásához. Szerinte azzal tesz jót, ha felhívja a figyelmet a kockázatokra, és a Fidesz vezetői jobban járnak azzal, ha most szembesülnek ezekkel, minthogy 2022-ben a választási vereségen zokogjanak.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
