A fővároson kívül több ezer olyan családi, illetve kis- és közepes vállalkozás működtet élelmiszerboltot a vidéki kereskedelemben, amelyek a kedvezőtlen járványhatások miatt most nehezen maradnak talpon, holott fontos szereplői a helyi alapellátási láncnak.
Leginkább a kétezer fő alatti lélekszámú településeken jelenthet fennakadást a gyakran egyedüli közösségi találkozóhelyként is szolgáló kisboltok ellehetetlenülése, ezért folyamatosak az egyeztetések az ágazati szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között a legsérülékenyebb vállalkozói kör megerősítésének érdekében – tudta meg a Magyar Nemzet.
„Főként a kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú településeken szűntek meg a boltok, illetve fenyegeti őket most ez a veszély. Az ország háromezer-kétszáz településéből kétezer-négyszáznak kétezernél kevesebb az állandó lakosa, ez esetben olyan falvakról is szó van, ahol csak néhány tucatnyian vagy néhány százan élnek.
A vidéki élelmiszer-értékesítési láncban mégis fontos szerepet töltenek be ezek az egységek, amelyek franchise hálózatokban vagy teljesen önállóan üzemelnek, és körülbelül másfél millió ember napi élelmiszer-ellátásához járulnak hozzá például Baranya, Somogy, Zala, Vas, Szabolcs-Szatmár, Borsod, Heves, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, illetve Veszprém megyékben” – mondta Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek.
Az adataik szerint a legkisebb településeken működő kisebb üzletekben országosan nagyjából tízezren dolgoznak. „A külföldi áruházláncoknak nem éri meg beruházni az ilyen kistelepüléseken jellemző csekély forgalom miatt. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik mögött szervezett hátterű hálózat van, de mindenütt érezni a megváltozott körülményeket, amit a válság okozott” – mondta Zs. Szőke Zoltán a jelenlegi helyzetről, de szerinte még nincsenek bedőlések.
A Napi.hu korábban megírta, hogy a szervezet már régen tárgyal a kormánnyal egy támogatási rendszer kialakításáról, most pedig ez intenzívebbé vált. A lap szerint javaslatként például felmerült már, hogy a Modern falvak programban az állammal közös teherviseléssel beruházások, fejlesztések tarthatnák fenn a vidéki ellátási láncot, bár a legkiszolgáltatottabb körben idén a napi működés támogatására is szükség lehet speciális mentőövre. Ilyen terv, hogy más szolgáltatások is bekerülnének a boltokba: például kisebb postai állomás, bank- vagy csomagautomata telepítése erősítené az üzletek pozícióját.
A nagy külföldi áruházláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség szerint is baj van, noha tagjait kevésbé érinti a legkisebb települések értékesítési területe. Vámos György főtitkár szerint is országosan látható, hogy az átlagos helyzetű üzletekhez képest több szempontból nehezebb a kis lakosságú településeken a helyi boltok helyzete.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy ameddig a kormány tárgyalgat, addig ezeknek a boltoknak rezsit, alkalmazottat és adókat kell fizetni továbbra is. S itt jön, amit az ellenzék mond, hogy lassú és cserébe hibás lépéseket lép a gazdaság mentése során az Orbán-kormány: hogyan menti meg a válságban a kisboltot, ha csomagpont lesz? Attól még nem fogja tudni kifizetni a kereskedő a számlát.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG
Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!
