Banki kölcsönökre szorulhatnak az önkormányzatok, mert az állami hitelkeret lehetősége kikerült a jövő évi büdzséből. Azok a települések járhatnak rosszul, ahol egy nagy cég fizeti az iparűzési adó nagy részét.
Június elején még arról beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt. A Népszava cikke szerint azonban ezt kivették a jövő évi költségvetésből, és azóta semmit nem hallani róla.
Az átmeneti segítséget nyújtó hitelkeret ötlete – ami pótolhatta volna a helyi iparűzési adóból idén kieső bevételt – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) származott, de a szervezet elnöke, Schmidt Jenő azt mondta a lapnak, hogy ők sem kaptak magyarázatot, hogy miért törölte végül a tervet a kormány.
A 200 milliárdos keret egyébként arra lett volna elég, hogy fél évet nyerjen a szektor, e nélkül viszont Schmidt szerint a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele ugyan nem egyforma mértékben, de akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat. Az önkormányzatok azonban csak likviditási hitelt vehetnek fel valamelyik pénzintézettől a saját adóbevételei összegének feléig, de ezt egy éven belül vissza kell fizetniük.
Az elnök szerint leginkább azok a települések kerülhetnek bajba, ahol egy nagy cég fizeti az iparűzési adó túlnyomó részét, mint például Tabon a Flex, Rácalmáson a Hankook, Tiszaújvárosban a TVK. Ezeken a helyeken 30-35 százalékkal biztosan kevesebb lesz az adóbevétel a tavalyihoz képest, miközben a szolidaritási pénzt még a 2019-es, kiemelkedően jó év vállalati beszámolói alapján vonják.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG
Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!
