A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az utóbbi időben több kérdést kapott a Balaton partján szem elé kerülő elpusztult halakkal és azok gyűjtésével kapcsolatban.
A cég szerint nem kell aggódni, a Balatonon, mint természetes vízen szinte az év minden szakaszában figyelhető meg haltetem, de ciklikusság is felfedezhető. A tavaszi időszakban a jégborítottság megszűnésével és a halak ívási periódusának befejeztével figyelhető meg az első érezhető tetemszám-emelkedés, majd a víz hőmérsékletének 20 Celsius fok fölé emelkedésével egy második növekedés tapasztalható. A tetemek területi eloszlása igen drasztikus különbségeket eredményezhet az uralkodó szél és a tó áramlási viszonyainak függvényében – írja a cég.
A cég évente 30-40 tonna partra vetődött haltetemet gyűjt össze és szállít el. Ez a balatoni halmennyiségnek mindössze 1 százaléka.
Az elpusztult egyedek legnagyobb része a tavaszi időszakban tűnik fel a parti régióban, és legnagyobb tömegét olyan fajok (busa és angolna) idős példányai teszik ki, amelyek utolsó telepítésére 1983-ban (busa), illetve 1991-ben (angolna) került sor. Az évről évre tapasztalt elhullások a természetes kiöregedési folyamatnak tudhatók be.
A fentieket követően a leggyakoribb elhullott fajok a keszegfélék közül kerülnek ki. A kedvezőtlen kondícióban lévő, rosszul telelt, erősen parazitált, idős és/vagy beteg egyedek legnagyobb számban az ívás jelentette többlet energia-veszteség miatt pusztulnak el a tavaszi időszakban, kisebb számban pedig a nyári hirtelen felmelegedések, majd tartós kánikulákat követően.
Az utóbbi években tapasztalt enyhe telek sajnálatos módon kedveznek a paraziták elszaporodásának. Emiatt is váltak gyakoribbá az apró piros sebekkel tarkított hámfelületű keszegfélék (főleg dévérkeszegek) a horgászfogásban és az elpusztult egyedek között is.
Az utóbbi néhány évben egyre szembe tűnőbbek a tavaszi időszakban elhullott pontyok, amelyek mennyisége azonban eddig még nem haladta meg a szórványos elhullás kategóriáját. Többszöri mintavétel után sem találtak az állategészségügyi szakemberek olyan betegséget, amelyet balatoni pontyból mutattak ki és nagyarányú pusztulásért lehetne felelős.
A Balatonban a halászat megszűnése és az egyre erősödő haltelepítéseknek, és szigorodó szabályozásnak köszönhetően megnövekedett a pontyállomány mérete – hívja fel a figyelmet a Halgazdálkodási Zrt.
Egy-egy elpusztult nagy hal esetén nehéz megmondani, hogy mi volt az elhullás konkrét oka: okozhatták paraziták, öregedéssel járó legyengülés, egy megfogás és visszaengedés során a horgász által elkövetett halkezelési hiba, környezeti sokk, vagy ezek különböző variációjú együtt állása is.
A horgászlétszám megnövekedése miatt szintén a nagy számok törvénye alapján gyakoribb lehet a halkezelési hiba is, de az elpusztult állatok közül is többet észlelnek – míg korábban a tetemek jó része észrevétlenül bomlott le a nádasokban.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
