Több mint 190 ezer álláskeresőnek semmi bevétele nincs – írja az mfor.hu. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint: fél év után először csökkent a munkahelykeresők száma, de az Európai Unió országai közül nálunk jár a legrövidebb ideig az álláskeresési támogatás. Az MSZP és a DK kilenc hónapra emelné a támogatás időtartamát, és mindkét párt növelné a támogatás összegét is.
Hat hónap után először csökkent a regisztrált álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júliusi adatai szerint. Ez összhangban van azzal a kormányzati kommunikációval, mely szerint egyre kevesebben jelentkeznek a munkaügyi hivataloknál.
Az mfor.hu grafikonra rendezte 2015-től kezdve mostanáig az álláskeresők számát: az első adat 413 ezer 825, a most júliusi 365 ezer 755. Bár ez az utóbbi szám az öt évvel ezelőttihez képest kedvezőbb, azok, akik három hónap alatt nem találnak állást, bajba kerülhetnek. Az álláskeresési támogatás ugyanis mindössze ennyi időre szól.
Így az ellátás nélküliek száma júliusban több mint 190 ezer volt, 15 ezerrel több, mint az előző hónapban. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek gyakorlatilag semmilyen bevételük nincs.
A magyar szocialista párt hónapok óta javasolja, hogy háromról kilenc hónapra emeljék az álláskeresési támogatás időtartamát. És azt is szeretnék, hogy ez az összeg legalább nettó százezer forint legyen, azoknak pedig, akiknek megszűnik a munkaviszonyuk 80 százalékos bértámogatást adjanak.
Több mint 190 ezer álláskeresőnek semmi bevétele nincs. „A Fidesz meg akarja spórolni az embereken azokat a költségvetési presztízs -beruházásokat, amelyekre viszont elfolynak a pénzek. Ezek valahol hiányoznak, ezért azt látom, hogy inkább a munkavállalókat, a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket hagyják az út szélén” – nyilatkozta az ATV Híradójában Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő.
A Demokratikus Koalíció gazdasági szakértője azt mondta, hogy a magyar munkavállalók évek óta fizetik a munkaerőpiaci járulékot, ami a bruttó bér másfél százaléka, így szerinte ezáltal létrejön egy biztosítási jogviszony. Dávid Ferenc tehát úgy véli, az emberek joggal várják el, hogy amikor a munkaerőpiaci helyzet romlik, az állam segítsen nekik.
„A legminimálisabb követelmény az lenne, hogy ezt hat hónapra emeljék föl, ennél egy erősebb követelmény lenne, hogy kilencre. És van még egy nagyon fontos dolog: a maximum összege bruttó 160 ezer forint, a minimálbér összege, ez szerintem tarthatatlan .”
Dávid Ferenc egyébként abban sem biztos, hogy csökkent az álláskeresők száma, mert mind mondta, a nyilvántartásokban nincsenek benne azok a fiatalok, akik külföldről jöttek haza, és sem munkanélküli segélyre, sem pedig álláskeresési regisztrációra nem jelentkeztek.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!