Óriásit rontott a magyar gazdaság növekedési kilátásain a Magyar Nemzeti Bank. Tavasszal még 2-3 százalékos gazdasági növekedésről beszélt Matolcsy György, noha akkor már kitört a koronavírus-járvány. Most viszont erre az évre 6,8 százalékos visszaeséssel, illetve 3 és fél százalékos inflációval számolnak. A DK szerint a piac nem hisz a jegybanknak, mert Matolcsy és az MNB elvesztette hitelességét. A Pénzügyminisztérium nem kommentálta a jegybank drasztikusan megváltozott előrejelzését.
Három százalékos gazdasági növekedésről beszélt márciusban Matolcsy György a gazdasági évnyitón. A jegybank elnöke egészen 2030-ig vizionálta ezt a növekedést.
A recesszióról már nem Matolcsy György, hanem alelnöke, Virág Barnabás beszélt. Júniusban még 2 százalékos növekedéssel számolt a Matolcsy György vezette jegybank, most azonban már akár 6,8 százalékos recessziót is el tud képzelni. Az MNB szerint jövőre és 2022-ben ugyanakkor ismét növekedni fog a magyar gazdaság. Az inflációs várakozásán is rontott a jegybank, erre az évre már 3,6 százalékos pénzromlással számol. Az elemző szerint a korábbi növekedésről szóló prognózis túlzó volt.
„Ez inkább egy várakozásokat befolyásolni akaró előrejelzés volt, ugyanakkor annyira elrugaszkodott a valóságtól, hogy ennek a hatása rendkivül visszafogott volt” – mondta Madár István, a portfolio.hu vezető elemzője.
Sokkolóan hatnak a valutaárfolyamok is, napközben jócskán 364 forint felett lehetett eurót váltani. A DK szerint Matolcsy-féle prognózisoknak semmi értelmük.
„Teljesen elveszítette Matolcsy, és ezzel a jegybank is a hitelességét, már beavatkozni sem tudnának nagy baj esetén, mert a piac egyszerűen nem hiszi el, amit Matolcsy mond. Mert nem tartja komoly gazdasági vezetőnek” – mondta híradónknak Molnár Csaba.
ATV híradó megkérdezte a Pénzügyminisztériumot is, hogyan tud a kormány a jegybank ilyen nagymértékben megváltoztatott előrejelzésére támaszkodni. Annyit válaszoltak, hogy a kormány tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, ezért nem kommentálják a jegybanki fejleményeket. A szakszervezetek szerint viszont nagyon komoly következményei lehetnek a jegybank különböző prognózisának.
„A következő évi bértárgyalásokat el kellene kezdeni, és ezt olyan környezetben kellene megtennünk, amelyre nincsenek megbízható adataink még erre az évre sem, nem hogy a következő évre vonatkozó gazdasági prognózisokat láthatnánk” – vélekedett Kordás László.
A KSH legutóbbi adatai szerint egyébként átlagosan 7,9 százalékkal drágultak az élelmiszerek, a zöldségeknél és a gyümölcsöknél több mint 17 százalék az áremelkedés., de kétszámjegyű a drágulás a cukornál, a tejnél és a tojásnál is.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
