Komoly fenntarthatósági problémák vannak Budapest költségvetésével, a Fővárosi Önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások finanszírozása is veszélyben van, fejlesztésekre pedig gyakorlatilag semmi pénz nem jut – erről beszélt a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén Karácsony Gergely főpolgármester.
„Szó szerint, minden drámai túlzás nélkül az életünkért küzdünk”- mondta a főpolgármester. Részben a járvány és a válság, részben a kormányzati megszorítások és elvonások miatt Karácsony szerint a főváros költségvetésének hosszútávú egyensúlya került veszélybe, ami miatt komoly megszorításokra lesz szükség.
A főpolgármester szerint a koronavírus közel 69 milliárd forintos lyukat ütött a főváros költségvetésén, aminek a felét nagyjából sikerült pótolni az Európai Fejlesztési Banknál lévő hitelkeret átstrukturálásával, és a 30 milliárd forint értékben törölt fejlesztéseket az önkormányzat.
A kiesés legnagyobb részét az iparűzési adóbevételek csökkenése okozta, a korábban várt 165 milliárd forint helyett valószínűleg csak 139 milliárd forint folyik majd be ebből az adónemből. Ez azért különösen nagy probléma, mert a főváros bevételeinek 70 százaléka az iparűzési adóból jön össze. Emellett a kieső jegybevételek miatt a BKV költségvetésébe is 20 milliárd forintos lyukat ütött a járvány, amiből 17 milliárdot kell majd a fővárosnak kompenzálnia.
A múzeumok, fürdők, Állatkert, hasonlók jegyeladásai is csökkentek, ami még 3 milliárd forinttal csökkenti az bevételeket, és még 12 milliárd forint kiesést jelent, hogy a kormányzat 7 százalékkal megemelte a szolidaritási hozzájárulást, amit az önkormányzatnak a központi költségvetésbe kell fizetnie.
A bevételek pedig nem nagyon javulnak majd a következő két évben, a fővárosnál ugyanis úgy látják, hogy 2022-23 előtt nem valószínű, hogy Budapest gazdasága visszaáll a járvány előtti szintre.
Mindennel együtt Budapestnek nagyjából 210 milliárd forint bevétele és 254 milliárd forint kiadása lesz az idén.Ez azt jelenti, hogy nemhogy fejlesztésekre nem lesz pénz, de az alapvető működés is veszélybe kerül. Karácsony szerint ha nem lép az önkormányzat, akkor 2022-23-ra elégeti az elmúlt évek megtakarításait, ami kilátástalan helyzetet teremt. Ehelyett viszont a városvezetés úgy döntött, hogy a nem létfontosságú fejlesztéseket törli és amennyire csak lehet, visszavágja a működési kiadásokat.
Ez azt is jelenti, hogy az önkormányzatnál és az önkormányzati cégeknél elmaradnak majd a béremelések. A munkahelyek biztonságát viszont igyekeznek megőrizni, különösen a közszolgáltatást végző cégekben, hiszen a járvány idején még nagyobb szükség van az ilyen szolgáltatásokra, mint máskor. A gyógyfürdőknél viszont volt 10 százalékos leépítés, de minden elküldött dolgozónak igyekeznek találni munkát egy másik fővárosi cégnél.
Az önkormányzat 30 milliárd forint értékben töröl már jóváhagyott feladatokat a költségvetésből, 29 milliárd forint értékben pedig elad a következő évek működési kiadásaira és a fejlesztések saját forrásainak finanszírozására szolgáló értékpapírokból. 65 milliárd forintot már májusban zároltak a költségvetésből.
Karácsony arról is beszélt, hogy miközben a központi költségvetést is rosszul érinti a válság, a Fővárosi Önkormányzat arányosan sokkal többet vesztett a járvánnyal: míg az államháztartás adóbevételei 7,6 százalékkal csökkentek, Budapestnél ez a visszaesés 20 százalékos.
Mindeközben pedig a fővárosban megtermelt érték 97 százalékát elveszi a kormány, vagy ahogy a főpolgármester fogalmazott a kormány fejőstehénként tekint Budapestre, viszont kérdés, hogy a tehén most menyit tud tejelni.Éppen ezért Karácsony szerint a kormány és a főváros közös érdeke, hogy helyreállítsák a főváros gazdaságát.
Ehhez meg kellene, hogy változzon a kormány hozzáállása a fővároshoz, például abban, hogy mennyi pénzt vesz el szolidaritási hozzájárulásként.Ilyen formában az idén 12, jövőre 16 milliárd forintot kellene Budapestnek befizetnie a központi költségvetésbe. A Fővárosi Közgyűlés fölhatalmazta a városvezetést, hogy ennek az összegnek a csökkentéséről tárgyaljon a kormánnyal.
Karácsony szerint a főváros pénzügyi mozgásterét egy „újraindítási adó” bevezetése is bővíthetné, ami gyakorlatilag az iparűzési adó átmeneti kiterjesztése lenne. Az IPA adóalapját a teljes foglalkoztatás eléréséig 0,5 százalékban növelnék bizonyos szektorokban, többek közt a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a pénzügyi szolgáltatásokban. Ehhez viszont a kormány és a cégvezetők támogatására is szükség van.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG
Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!
