A Magyar Orvosi Kamara a tervezett orvosi törvényhez részletes javaslatokat tettek a módosításokra, merthogy a kutyafuttában elfogadott törvényben még a bértábla sem jó. A béremelés kivételével a törvény január elsejei hatálybaléptetését is elhalasztanák néhány hónappal, mert az jelen formájában súlyos ellátási és biztonsági problémákat okozhat az egészségügyi ellátásban.
Az Orvosi Kamara jelentéséből az körvonalazódik ki, hogy Orbánék új törvénye nem más mint egy összecsapott fércmű.
Ezért egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a megalkotott formájában a MOK számára elfogadhatatlan, mivel alapjogokat sért, és a megalkotás módja, valamint a tartalma miatt komoly ellenállást szül. Így az ellátásbiztonságot és a járványügyi védekezést veszélyeztető működési zavarokat okozhat.
Mint írják: „a törvény előkészítés és egyeztetés nélküli erőszakos bevezetése” lerontja annak a hatalmas lépésnek az orvostársadalom belüli fogadtatását, amit a béremelés és a hálapénz tiltása jelentene. „Jelenlegi, több ponton jogszűkítő, illetve bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot fenntartó formájában a törvény az orvostársadalom széles rétegeiben nagy elutasításra talál.”
A bizonytalanságot fokozza, hogy a kollégák nem ismerik – és a MOK elnöksége sem – a mestertervet, a „big picture”-t, azaz az átalakítási folyamat célmodelljét. Ezt mindenképpen közölni kellene, hogy az orvosok lássák, hogy egy koherens elképzelésrendszerről van szó, ahol az egyes puzzle darabok a helyükre kerülnek.
Az is kiderül, hogy a kutyafuttában beterjesztett és elfogadott törvénybe nem a kamara által véglegesített bértábla került be, hanem egy egyszerüsített változat, amelyet még egy nyáron létrejött munkabizottság készített. Pedig jelentős a különbség. A MOK eredeti javaslata ugyanis 3 évente határoz meg ugrásokat a fizetésekben, míg a törvénybe bekerült tábla csak 5 évenként változtatná a fizetési fokozatokat. Közben koherenciazavar van a normaszöveg és a melléklet között, így a béremelés technikailag kezelhetetlen.
Nem egyértelmű, pontosan kik tartoznak a törvény hatálya alá. Például ide sorolhatók-e a klinikai pszichológusok, klinikai szakgyógyszerészek vagy ifjúság-egészségügyi orvosok. Kizárja a személyes közreműködő alkalmazását, de engedi a közreműködő és önkéntes segítő igénybevételét. Ennek a végrehajtása egyrészt komoly ellátási zavarokat szülhet, egyes szakmákban, rendelőintézetekben ellehetetlenítheti az ellátást, ugyanakkor kiskapuzó lehetőségeket nyit meg, írják.
Az egyik legvitatottabb pont külön engedélyhez kötné, hogy az orvosok állami főállásuk mellett más keresőtevékenységet is folytassanak. A kamara szerint aki a főállásán kívül nem egészségügyi tevékenységet akar végezni, annak legfeljebb csak a munkáltatójánál kelljen bejelentenie ezt.
Szintén nagyon nagy ellenérzést váltott ki, hogy az orvosokat a törvény alapján 1+1 évre kirendelhetik másik kórházba, akár másik városba dolgozni. A kamara szerint ez okozza a legnagyobb elutasítottságot az orvostársadalomban.
Az orvostársadalom a kirendelést kizárólag egészségügyi válsághelyzetben tudja elfogadni, de akkor is pontosítani kell a kirendelésre vonatkozó pontokat. A kamara szerint a vészhelyzetben elrendelhető kirendelésnél is szigorúbb szabályozás indokolhatatlan alapjogilag és szakmailag is.
Ez a rendelkezés az orvosok választott hivatásával nem összeegyeztethető befolyást gyakorol az orvosok életvitelére, családi- és magánéletére, ellentétes a jogbiztonság követelményeivel, és nem felel meg az alaptörvény követelményeinek sem – áll a MOK véleményében.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG
Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!
