Elemzés készült az ellenzéki pártok közös indulásának esélyeiről a 2022-es országgyűlési választáson. A Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet által készített 1000 fős kutatásból kiderült, van miért aggódniuk a kormánypártoknak- írja a Hírklikk
Az összes megkérdezett 40 százaléka támogatná a közös ellenzéki listát, amíg csupán 36 százalék voksolna a FIDESZ-KDNP listájára. A választók mindössze három százaléka kíván más listára szavazni.
A legfrissebb kutatás szerint, a választók 58 százaléka, az ellenzéki szavazóknak pedig 86 százaléka tartja szükségesnek, hogy a hat ellenzéki pártnak közös programja legyen a választásokra. Még a kormánypárti voksolók 22 százaléka is úgy vélekedett, hogy az ellenzéknek közös programmal kell a választópolgárok elé állnia, ahogy a jelenleg bizonytalan szavazók 60 százaléka is szükségesnek tartja azt.
Az ellenzéki pártok szavazói körében nagyon magas a közös program elfogadásának támogatása: a DK-sok 96, a momentumos szavazók 95 százaléka támogatja. Legkevésbé az LMP szavazók tartják szükségesnek a közös program melletti elköteleződést, noha táborukban is többségben vannak a támogatók.
Mivel a NER-rel szembenállók körében is megoszlanak a vélemények arról, hogy az ellenzéki pártoknak egy közös listával kell-e indulni a 2022-es országgyűlési választáson, a kutatás során erről is kikérték a válaszadók véleményét. A választók 57 százaléka az egy közös listát támogatta, és csak 18 százalék gondolta célszerűnek a több listát.
Az ellenzéki szavazók 78 százaléka pedig az egy közös ellenzéki listára szavazott, csupán egytizedük preferálta a több listát. Ez esetben is a DK és a Momentum szavazói a legelkötelezettebbek az egy lista mellett (88 százalék illetve 83 százalék), de az LMP-s szavazók négyötöde is az egy listát támogatja.
Meglepő módon, magas a több lista támogatása az MSZP szavazók körében és nem meglepően, a Jobbik táborában, bár még a jobbikosok közel kétharmada is kiáll az egy lista mellett. A kormánypárti szavazók között szintén többségben vannak az egy ellenzéki listát támogatók.
A borsodi választás tanulságait is megerősítette a kutatás, hogy a hat ellenzéki párt összefogását olyan jelöltnek kell képviselnie minden választókerületben, akit az ellenzéki szavazók magukénak tekintenek és ezért részt is vesznek a szavazáson. Nem lehet kétsége senkinek afelől, hogy amennyiben a jelölt személye támadható, őt a kormánypártok valamennyi rendelkezésre álló eszközzel támadni fogják.
Azt is látták, hogy a támadások erősen befolyásolták az ellenzéki szavazók aktivitását a borsodi időközi választáson. Az ottani tapasztalatok is motiválhatták a kormánypártok most beterjesztett választási törvénymódosítását, vagyis, hogy kihasználják a közös listát elfogadni nem tudó ellenzéki szavazók távoltartásának lehetőségét.
Az SZDI kutatása arra is rávilágított, hogy az ellenzéki szavazók aktivitását erősen befolyásolta az is, hogy kevésnek tartották azt az információt, amely eljutott hozzájuk a képviselő-választásról, illetve az ellenzék közös jelöltjéről. Valószínűsíthető, hogy egy előválasztás lebonyolítása a megfelelő jelölt személyének kiválasztására és az ellenzéki szavazók változást akaró igényének lehetővé tételére, a fenti információhiányt legalábbis mérsékelni tudta volna.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
