Ujhelyi István, az MSZP Európai Parlamenti képviselője időről időre kifejti Facebookon a levelét, most egy klasszikus pesti viccel teszi röhejessé a kispukancsként viselkedő Orbánt. Íme Ujhelyi írása:
Ismerik a viccet, amikor a részeg kerékpáros elvágódik a bicajjal, de kikéri magának, hogy ezért kinevessék, mondván ő így száll le. Nos, a magyar kormány oltási terve is valami hasonló: későn is tették közzé, információ is kevés van benne, de legalább a miénk.
Ha humoros lenne a helyzet, akkor persze ezen jót derülhetnénk, de mégiscsak az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb krízisének közepén vagyunk, a magyar kormány pedig mit sem adott lejjebb a pökhendiségén és most is csak azt keresi, hogy kit lehet felelőssé tenni a saját hibáiért.
Teljes körű felhatalmazást, mindenek felett álló felelősséget kértek és kaptak, most mégis jobbra-balra mutogatnak másokra. Pedig lehetnének őszinték is. Ilyen súlyos és természetét illetően eddig ismeretlen válság régóta nem volt, nem ördögtől való tehát, ha az irányításért felelősek olykor hibát vétenek. Fel kell ismerni, majd elismerni, kijavítani és menni tovább.
Van ilyen. De a kormány – amely egész működését az abszurd tévedhetetlenségre és az erőből lenyomásra építette – most sem képes a felelős normalitásra. Pedig ez lenne az ország érdeke.
Még tavaly novemberben kértem a kormányzatot, hogy ismertesse az oltási stratégiáját, a tömeges beadáshoz ugyanis rendkívüli logisztikai és humánkapacitás szükséges. A kormány eleinte sunyított, majd vészhelyzetre hivatkozva 45 napos válaszadási határidőt adott magának; ez egyébként a napokban jár le.
Oltási tervet továbbra sem ismerünk, csak egy oltási sorrendet, amely persze fontos része egy ilyen folyamatnak, de egy többmillió ember beoltását keretező, átfogó stratégiának semmiképp sem mondható.
A kormány és az általa fizetett megmagyarázó képernyő-bábuk persze válaszok helyett most is csak vádaskodnak, mondván: az ellenzék hátráltatja a védekezést, meg „halálkampányt” folytat. Szeretném jelezni, hogy ez nem pusztán végtelenül undorító szöveg, de már büntetőjogi kategória is. Lesz is következménye.
Ami az oltási tervet illeti, számos valódi és pozitív példát látunk, elég csak körbenézni Európában. A spanyol és a francia kormány például egy-egy több mint száz oldalas, szakdolgozatnak is beillő anyagot tett közzé, benne minden fontos információval a várható vakcinákról, a vírus természetéről, az adott társadalom egészségi állapotáról régiós lebontásban, a tervezett menetrenddel együtt.
Az olaszoké ennél jóval rövidebb, de például konkrét számokkal ismerteti az érintett csoportok összetételét is, a németeké szintén kevesebb mint húsz oldal, de részletesen leírja a várható oltóanyagok érkezési sorrendjét és határnapjait, azt is őszintén bevállalva, hogy van olyan vakcina, amelynek leszállítási idejét jelenleg nem tudják megmondani.
A brit kormány szintén konkrét és részletes tervet hozott nyilvánosságra, amelyben például tételesen szerepelnek, hogy milyen és hány helyszín (például: közösségi központok, egészségügyi állomások, óvodák) alakul át oltópontokká.
A magyar kormány ezzel szemben elejtett félmondatokban előbb szavazóköröket jelölt meg oltási helyszíneknek, majd most a háziorvosi rendelőket méri fel ugyanerre a feladatra; holott állítólag már készen van a terv. Kapkodás, sunyítás, másra mutogatás – ez megy. És még egy egészen elképesztő dologra hívom fel a figyelmüket.
Miközben a plakátolásban világbajnok magyar kormány egyelőre érdemi, tájékoztató oltókampányt nem indított, addig például a skót kormány helyben olyan füzeteket adott ki, amelyek minden fontos információt és kérdést megválaszolnak a korlátozásokkal, az oltóanyagokkal és az oltóhelyekkel kapcsolatban – most kapaszkodjanak – magyar nyelven is, az ott élő magyaroknak.
Vagyis, tulajdonképpen a skót kormány részben elvégzi azt a feladatot, amit Orbán Viktor kabinetjének kellene. A legszomorúbb mindenben azonban az, hogy ebben a válságban egy valóban „nemzeti” kormány az embereket helyezné első helyre, nem pedig saját magát és nem azt méricskélné, hogy a döntései mennyit használnak közben a politikai érdekeinek megőrzéséhez.
Orbánék az elmúlt években eredményesen folytatták puszta propagandára épülő kormányzásukat, most azonban szembejött velük a valóság. Egy olyan ellenfél, amelyet nem maguk kreáltak. Még nem késő áthangolni a fékevesztett pökhendiséget és felelős kormányzást folytatni. Magyarország érdekében.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznyolcvanegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
