Egy most megjelent kutatásból világosan kiolvasható, hogy pont a kisvállalkozók szenvedték meg a leginkább a válságot. Orbánék „szakértelmét” jól jelzi, hogy 2021. január elsejétől a kisvállalkozókat (KATA-sokat) sújtja egy brutális 40 százalékos büntetőadóval
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója, Köllő János és Reizer Balázs annak jártak utána, hogy a KSH adatainak kicsit mögé nézve mi derül ki arról, hogy mekkora is volt a válság 2020 első felében- írja a 444
Elemzésükből az látszik, hogy a leginkább a kisvállalkozók, a pályakezdő fiatalok és a kevesebb diplomás dolgozót alkalmazó cégek szenvedték meg legjobban a válságot. Az is valószínű, hogy a munkanélküliségi statisztikák alulbecslik azt, hogy milyen súlyos problémákat okozott a koronavírus-járvány a munkaerőpiacon, és hogy sok kkv, amelyek tavasszal eltűntek a statisztikákból, már sosem térnek vissza.
A válság legrosszabbul a pályakezdőket érintette, az ő foglalkoztatási rátájuk 32,4 százalékponttal esett vissza. A 15-19 évesek foglalkoztatási rátája 19,9, a 20-29 éveseké 9,2 százalékponttal esett vissza.
Ha a pályakezdőket képzettség szerint nézzük, a legnagyobb visszaesés a gimnáziumot végzettek között volt, 11,9 százalékpont, ezt a szakközépiskolát (6 százalékpont) és főiskolát végzettek követik (4 százalékpont), míg az egyetemről kikerültek foglalkoztatása 1,9 százalékponttal romlott. Az állásvesztés esélye 2020-ban ötször akkora volt, mint a megelőző évben.
Legnagyobb arányban a kisvállalkozók estek ki a foglalkoztatásból: a vezető állásúak állásvesztési rátája 12,2 százalékos volt a második negyedévben az év első két hónapjához képest, akiknek a nagy része kisvállalkozó volt.
Itt érdemes megjegyeznünk, hogy Orbánék „szakértelmét” jól jelzi, hogy 2021. január 1-étől bevezettek egy brutális 40 százalékos büntető adót, ami pont a kisvállalkozókat sújtja.
A kisvállalkozók után a gépkezelők és összeszerelők, vagyis az iparban dolgozók vesztették el legnagyobb mértékben a munkájukat, náluk 7,3 százalékos volt a visszaesés. Ez nem véletlen, mert ha ágazatok szintjén nézzük ugyanezt, a legnagyobb, 12,3 százalékos állásvesztést a gépjárműgyártásban volt, ezt követte csak a szolgáltatásokban tapasztalt 9,3 százalék.
A 444 cikke a végén megjegyzi, hogy a magyar kormány igazán fukarul bánt a munkahelyek megóvására és munkanélküliek megsegítésére szánt programokkal, ezzel valószínűleg csak tovább mélyítve a válságot, és a költségvetési hiányt.
Köszönjük, ha megosztod a posztjainkat! Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda!
