2010 óta 786 százalékkal nőtt a parlamenti képviselők átlagvagyona. Tíz évvel ezelőtt még átlag 3,1 millió forint nettó vagyonnal bírt egy tisztségviselő, most ez 28 millió forint, derül ki az mfor.hu összesítéséből, melyet a 444 szemlézett.
A lap a felmérésben a képviselők vagyonnyilatkozata alapján sorra vette az értékpapírokat, befektetéseket, készpénzt, és a feltüntetett követelés-állományt és a tartozások nagyságát is, de a különböző értéktárgyakat, ingatlanértékeket nem számolták bele a vagyonba.
Így állapították meg, hogy a parlamentben helyet foglaló képviselők 2020-ra összesen 3,5 milliárd forintnyi nettó pénzügyi vagyonnal rendelkeztek, míg ez 2019-ben még csak 2,9 milliárd volt, a képviselői mandátumuk átvételekor pedig csak 401 millió forint.
Lebontva: értékpapír-állományukat 21 százalékkal 2,4 milliárdra növelték, takarékbetétben az előző évinél egy százalékkal többet, 997 millió forintot tartottak, 2011-hez képest 587 százalékkal többet,
készpénzben 303 millió forinttal rendelkeztek a képviselők, ami 89 százalékkal több az előző évinél és 29 százalékkal több, mint 2011-ben, egyéb követeléseik értéke 1,5 milliárdot tesz ki, ami 4 százalékkal több a 2019-esnél és nagyjából triplája a 2011-es értéknek.
A képviselők tartozásai is emelkedett valamennyit, 2020 végére 1,7 milliárd tartozásuk volt, ami 2 százalékkal több, mint 2019-ben, és 2011-hez képest pedig 62 százalékkal.
Az ingatlanok számát tekintve 2011-ben még csak 512 ingatlan volt a képviselők birtokában, 2020-ra ez 682-re emelkedett. A legtöbb ingatlannal bírók közül az első 14 fideszes képviselő, a listát pedig Varga Gábor vezeti, aki 44 ingatlannal büszkélkedhet, utána jön a sorban Lázár János 33 ingatlannal, de közvetlen mögötte ott van L. Simon László is 32 ingatlannal.
