Az Eurostat adataiból kiderül, hogy Magyarországon 2008-ról 2018-ra az öregségi nyugdíjak európai összehasonlításban számított vásárlóereje 55-ről 51 százalékra csökkent.
Az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai szerint a magyar öregségi átlagnyugdíj 380 eurót tett ki, ami nominálisan mindössze egyharmadát, vásárlóerejét tekintve pedig felét jelentette az uniós átlagnak.
Az Eurostat legfrissebb adataiból számítható statisztika szerint – amely az öregségi nyugdíjakra fordított állami kiadást viszonyítja a nyugdíjasok számához – 2018-ban a vásárlóerő-paritáson számított magyar átlagnyugdíj 51 százalékát tette ki az európai uniós (EU-27) átlagnak. Magyarország ezzel a 20. helyezést érte el a 27 ország rangsorában – írja a Napi.hu.
Magyarországon öregségi nyugdíjasnak a korbetöltött öregségi nyugdíjasok és a 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba vonult nők számítanak. Számuk 2018-ban 2 millió fő volt.
A visegrádi országok közül hagyományosan Lengyelországban a legmagasabb az időskorúaknak nyújtott juttatások vásárlóereje, ugyanakkor figyelmet érdemel az az immár sokéves tendencia, hogy a nyugdíjak vásárlóereje egyik visegrádi országban sem konvergál az uniós átlaghoz.
A négy ország közül pedig egyedül hazánkban csökkent 2008-ról 2018-ra az öregségi nyugdíjak európai összehasonlításban számított vásárlóereje (55-ről 51 százalékra).
Az adatok szerint 2018-ban az uniós (EU27) havi öregségi átlagnyugdíj 1200 eurót tett ki, 25 százalékkal (mintegy 240 euróval) többet, mint 2008-ban. Ugyanebben az évben a magyar átlagnyugdíj 380 euró volt, ez kilenc százalékkal (30 euróval) több mint tíz évvel korábban.
Pedig az átlagnyugdíjat növelheti a nyugdíjas populáció összetételének változása is, az, hogy a munkaerőpiacról a nyugdíjasok táborába belépők jellemzően nagyobb nyugdíjjal rendelkeznek, mint a már korábban nyugállományba vonultak. Hazánkban – a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése ellenére is – 728 ezren vonultak öregségi nyugdíjba a 2009-2018 közötti időszakban.
A 2018-as évről készített rangsorban 22. helyre került Magyarország, a vásárlóerő-paritáson számított rangsorhoz képest még Észtország és Szlovákia került elénk. E két, eurót használó tagállamban lényegesen magasabb már a fogyasztás árszintje a magyarnál, ami euróban számítva nagyobb nyugdíjak kifizetését teszi szükségessé.
