Minden eddiginél több koronavírusos beteg szorul kórházi ápolásra. Egyre fiatalabbak kerülnek be, egyre súlyosabb tünetekkel. A kisebb kórházak elkezdtek megtelni, rangsorolni kell, kit engednek intenzívre- írja terjedelmes cikkében a 444
„Olyanokat veszítünk el, akiknek 20-30-40 évük lenne hátra. Az ember próbálja védeni magát, de nem tudok nem belegondolni abba, hogy van egy 15 éves gyereke, akinek az érettségijét se fogja megélni, nemhogy az unokáját lássa” – mondta egy kisebb, vidéki kórházban dolgozó orvos, amikor a koronavírus-járvány újabb felfutásáról beszélgetett vele a 444.hu
Még le sem csengett igazán a második hullám, amikor megérkezett a harmadik, és eddig nem látott nyomást helyezett az egészségügyre. A szerdai adatok szerint 8348 covidos beteget ápolnak kórházban, ami néhány százzal meghaladja a decemberi csúcsot, és egyelőre inkább romlani, nem javulni látszik a helyzet. A hatvani kórház megtelt, közel áll ehhez a kiskunhalasi járványkórház is, a tatai kórház pedig két hétre bezárt, mert a szakorvosait Tatabányára irányították át, annyi ott a koronavírusos beteg.
A 444 arra is felhívja a figyelmet, hogy az is nehezíti a helyzetet, hogy a harmadik hullám félig telített kórházakat talált telibe. Amint valaki meghal vagy meggyógyul, azonnal elfoglalja a helyét a következő beteg.
Annyira tele vannak, hogy a súlyos alapbetegségekkel küzdő 70-80 éveseket nem küldik tovább intenzív osztályra.- állítja a portál, majd azt írják, hogy meg sem tudják fontolni. „Ezek a betegek el sem jutnak odáig, hogy megkapják a legmagasabb szintű ellátást.
Van, akiről tudjuk, hogy nem is segítene rajta, mert mondjuk leukémiája van, és nagyon legyengült az immunrendszere. De van, akit három éve fel tudtunk volna venni az intenzívre.” Szerinte a covidos halálozások túlnyomó többsége nem intenzíven történik, bár erről nem közöl adatot az operatív törzs.
A 444 arról is még, hogy gyakori jelenség az is, hogy egy 80 éves idős covidos úgy kerül be a kórházba, hogy az állapota alapján otthon is maradhatna. Csakhogy az őt ápoló, 60 éves gyereke már szintén kórházban van, súlyos állapotban, így nincs aki ellássa.
Egy fővárosi kórházban dolgozó orvos is arról számolt be a 444-nek, hogy a legsúlyosabb állapotban levő idősek már nem kerülnek intenzív osztályra, mert azt megtöltik a fiatalabbak. Tavaly tavasszal még 80-90 évesek voltak a legrosszabb állapotban, a második hullámban 50-60 évesek, most még fiatalabbak, 30-50 évesek.
Egyelőre nehéz erre egyértelmű magyarázatot találni, de valószínűleg közrejátszik, hogy az idősek közül sokan átestek a betegségen, vagy megkapták az oltást, és amúgy is a fiatalabbak létesítenek több kontaktot.
A brit variáns esetében – ami Merkely szerint a budapesti fertőzések 80-90 százalékát okozza – felmerült, hogy nemcsak gyorsabban terjed, de súlyosabb megbetegedést is okoz. (Az európai járványügyi központ sem a dél-afrikai, sem a brazil mutációnál nem tüntette fel ezt a kockázatot, csakis a britnél.)
Az előbb idézett orvos úgy tapasztalja, sokkal súlyosabb állapotban vannak a kórházba kerülő betegek, jóval kiterjedettebb a tüdőgyulladás mértéke. Korábban a bekerülő beteg CT-jén az látszott, hogy a tüdő alsó részét támadta meg a vírus, most már a tüdő 40-50 százaléka érinti a gyulladás a kórházba kerülőknél, és gyorsan romlik az állapotuk.
Egy másik, szintén budapesti intenzíves orvos is azzal kezdte, hogy sokkal fiatalabbak a náluk lévő betegek. Egy éve a 90 évesek voltak a legsúlyosabb állapotban, nyáron az 50-60 évesek, most 25-45 évesek szorulnak intenzíves ellátásra. Ők is rangsorolnak, a fiatalabbak kerülnek intenzívre.
Azt mondta, olyan emberekről van szó, akik korábban makkegészségesek voltak, és ijesztően gyorsan beomlik a tüdejük. Mind az öt orvos erről számolt be, akikkel beszéltünk, és korábban hasonlóan nyilatkozott Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa is.
Müller Cecília tisztifőorvos szerdán azt mondta, „elegendő ágy, lélegeztetőgép áll rendelkezése, az infrastuktúra adott, az egészségügyi személyzetet pedig próbáljuk úgy csoportosítani, koncentrálni, hogy ők is bírják ezt a rendkívüli terhelést”.
A 444 felhívta a figyelmet, hogy a kapacitás szűkösségét továbbra sem az ágyak vagy a lélegeztetőgépek, hanem éppen a személyzet hiánya okozza. „Megint ott tartunk, hogy egy intenzíves ápolóra 6-8 beteg jut” – mondta a cikk elején idézett, kisebb vidéki kórházban dolgozó orvos. Ez sokszorosa az ideális 1:1-es, vagy 2:1-es aránynak, ezért szerinte ki kellene mondani, hogy „ennek semmi értelme, eddig bírtuk, itt a plafon”.
Tudunk olyan fővárosi kórházról, ahol egy intenzíves szakorvos szemész ápolóval volt ügyeletben, mert mást nem tudtak odaküldeni. Ez ősszel is gyakran előfordult, a Kamara novemberben arra jutott, hogy átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg esett. Mivel erről nincsenek átlátható, nyilvános adatok, csak az ország különböző pontjairól, orvosoktól kapott jelzésekre tudtak támaszkodni.
