Molnár Gyula, az MSZP korábbi elnöke módosítaná az alaptörvényt, hogy a Fidesz-KDNP ne dönthessen egyedül néhány héttel a jövő évi választás előtt arról, ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke.
Áder János 2022. március 13-án tölti ki ötéves mandátumát. Az alaptörvény szerint utódját megbízatása lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, azaz 2022 elején kell megválasztania a még zömében fideszes Országgyűlésnek.
Az MSZP-s Molnár Gyula szerint azonban kérdéses, miként tudja kifejezni a nemzet egységét és miként tud az államszervezet demokratikus működése felett őrködni egy köztársasági elnök, akit egy olyan, ciklusának utolsó napjait élő Országgyűlés választ meg, amely rövid időn belül talán teljesen más összetételben alakul újjá. Ezért az alaptörvény tizedik módosítását kezdeményezi a parlamentnek benyújtott javaslatában.
A szocialista országgyűlési képviselő úgy látja, hogy az újonnan alakult Országgyűlésnek kell megválasztani az új köztársasági elnököt, hogy a parlament összetételében jelentkező választói akarat a köztársasági elnök személyében is kifejezésre jusson.
Ennek érdekében nyújtott be alaptörvény-módosító javaslatot az Országgyűlésnek, amellyel annak a köztársasági elnök mandátumára és megválasztására vonatkozó fejezetét úgy egészítené ki: „az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkorábban az Országgyűlés alakuló ülését követő 30. napon.”
2012 májusában Áder János személyében egy kifejezetten pártpolitikus került az elnöki székbe, aki nem töltötte ki teljes egészében az 5 éves ciklust, mivel újraválasztására már 2017 márciusában sor került, így 2022-ben is előbb, a választást és az új Országgyűlés megalakulását „be nem várva” kell választani a következő államfőt.
Molnár Gyula ezt kifogásolja, felidézve a rendszerváltáskori szándékot, hogy minden esetben a választói akaratot tükröző Országgyűlés választhasson államfőt. Indoklásában ugyanis felidézi, az 1989. november 26. napján tartott, a köznyelvben „négyigenes” néven elhíresült népszavazás első kérdése a következő volt:
„Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” Többek között ebben a kérdésben is az igen szavazatok kerültek többségbe, melynek eredményeképpen került megválasztásra 1990 nyarán Göncz Árpád, majd követte őt Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál és végül Áder János.
„Köztársasági elnökök megválasztására a rendszerváltás óta mindig a nyár folyamán, de legkorábban május hónapban került sor. Ez alól mindösszesen Áder János, jelenlegi Köztársasági elnök legutóbbi 2017. márciusi újraválasztása képez kivetélt.”
Az indoklásban az is szerepel, a soron következő választásoktól függetlenül megállapítandó, hogy a nemzet egységét – elfogadva és egyetértve az 1989-es népszavazás eredményével – kétséget kizáróan csak olyan köztársasági elnök tudja leginkább kifejezni, akit a választásokat követően újonnan megalakuló – az aktuális választói akaratot tükröző – Országgyűlés választ meg.
A képviselő azt is írta, „a soron következő választásokkal összefüggésben pedig megállapítható, hogy a jelenlegi országgyűlési többségtől, bár elvárható, de semmiképpen sem várható, hogy a nemzeti egységet kifejező, a demokratikus működés felett őrködő köztársasági elnököt válasszon meg.”
Molnár ugyanakkor azt mondta javaslatáról a Telexnek, hogy a köztársasági elnök pozíciójának természetesen a közvetlen választás, a választók közvetlen felhatalmazása adná a legnagyobb legitimitást – egy-egy monolit párt érdeke, vagy a mindenkori parlamenti pártok alkudozása helyett -, épp ezért
„a 2022-ben megválasztandó új Országgyűlés feladatává kell majd tenni a közvetlen elnökválasztás részletszabályainak kidolgozását, hogy 2027-ben már valóban a választók dönthessenek az államfő személyéről.”
