Az igazságügyi bizottság mai ülésén a kormánypárti többség nem támogatta Molnár Gyula önálló indítványát, ami megakadályozta volna a leköszönő parlamentnek, hogy „búcsúajándékaként” egy újabb pártkatonát erőltessen rá hazánkra.
2022-vel kapcsolatban egyvalami biztosnak látszik: jövő év elején a még regnáló kétharmad egy újabb fideszes pártkatonát rak a nyakunkba köztársasági elnök gyanánt, öt évre – közölte a szocialista politikus.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának keddi ülésén ugyanis a kormánypárti többség nem vette tárgysorozatba az MSZP alaptörvény-módosító indítványát, amely a köztársasági elnök megválasztásának szabályait módosította volna. Az MSZP véleménye szerint 2022-ben a választások után felálló új Országgyűlésnek kell megválasztania az új köztársasági elnököt, hogy az új parlament összetételében jelentkező választói akarat az új államfő személyében is kifejezésre jusson.
Az 1989. november 26-i „négyigenes” népszavazáson született eredmény teremtette meg annak feltételét, hogy az Országgyűlés válassza meg az államfőt – így lett 1990 nyarán Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke. Elismert, népszerű, hivatalához méltó elnökként emlékezünk rá. A Fidesznek viszont egy doktori címétől megfosztott „álamfőt” és egy pártkatonát köszönhetünk, akik – saját csereszabatosságuk tudatában – szolgaian végrehajtottak minden utasítást és aláírtak minden törvényt, amit eléjük tettek, mint pár napja Áder János az ezermilliárdos nagyságrendű közvagyon-kiszervezést.
A Fidesz jövőre egy újabb, hasonlóan méltatlan pártcsinovnyikból kíván köztársasági elnököt faragni, ráadásul trükközés eredményeként, hiszen Áder Jánost 2012 májusában választották meg először, ám nem töltötte ki teljes egészében az öt éves ciklust, mivel újraválasztására már 2017 márciusában sor került! Mintha a Fidesz-KDNP tudatosan készült volna arra, hogy 2022-ben még a parlamenti választás előtt kerüljön sor az új köztársasági elnök megválasztására.
Az MSZP meggyőződése szerint a köztársasági elnök pozíciójának természetesen a közvetlen választás, a választók közvetlen felhatalmazása adná a legnagyobb legitimitást, de jelen körülmények között egy ilyen javaslat még napirendre sem került volna.
Az MSZP a „Kormányváltást, Korszakváltást” című előválasztási programjában ezért javasolja, hogy a 2022-ben megválasztandó új Országgyűlés feladata legyen a közvetlen elnökválasztás részletszabályainak kidolgozása, hogy 2027-ben már valóban a választók dönthessenek az államfő személyéről.
Molnár Gyula a bizottság üléséről beszámoló videóban azt hangsúlyozta, hogy továbbra is a közvetlen elnökválasztás mellett van, de az előttünk álló időszakot kezelni kell. Ezen fog dolgozni továbbra is.
