A szakszervezet szerint van olyan gyermek, akinek soha nem volt fizikaórája
Megfeleződött a tanárképzésre jelentkezők száma, és ez leginkább a természettudományos tárgyaknál látszik – mondta az ATV Híradójának a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik Tamás szerint ezt az alacsony óraszámok és az alacsony bérek is okozhatják. Az oktatáskutató úgy gondolja, a természettudományos nevelés területén Magyarország már nem olyan kiemelkedő, mint a 70-es években volt, mert nem követett olyan változásokat, amelyeket más országok igen.
Ma még van, aki gondozza az iskolák természettudományos szertárait, hamarosan azonban elképzelhető, hogy már nem lesz elég természettudományos szaktanár.
A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke az Indexnek azt mondta: ha a tendencia így folytatódik, 10-15 év múlva elfogyhatnak a természettudományos tárgyakat tanító tanárok.
„Megfeleződött a tanárképzésre jelentkezőknek a száma” – hangzott el Totyik Tamástól, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökétől.
Totyik szerint ez leginkább valóban a természettudományos tárgyaknál látszik, ez az alacsony óraszámok és a bérek miatt is lehetséges.
„A pedagóguspályán 230 ezer forint a bruttó kereset, míg egy orvosi vagy gyógyszerészeti cégnél ugyanez a kémia szakos tanár laboránsként 400-500 ezer forint bruttóért tud elhelyezkedni”– magyarázta az alelnök.
A PDSZ országos választmányának elnöke is a béreket említette lehetséges okként. Komjáthy Anna szerint emiatt abszurd helyzetek fordulnak elő az iskolákban, a tanárhiány pedig hosszú távon akár a gazdaság működését is befolyásolhatja.
„Ma beszéltem egy kolléganővel, aki budapesti szakképző intézményben tanít, hogy neki van olyan tanítványa, akinek soha nem volt fizikaórája, egy olyan általános iskolában végzett, ahol nem volt fizikatanár. És két éven keresztül vagy nem volt egyáltalán fizikaórája, vagy úgy volt fizikaórája, hogy a magyartanár bement, aztán közösen elolvasták a könyvet” – osztotta meg tapasztalatát Komjáthy.
Nahalka István oktatáskutató szerint a magyar természettudományos nevelés már messze nem olyan kiemelkedő, mint mondjuk a 70-es években volt – ott még bizonyos mérések esetén jó eredményeket tudtunk elérni.
„Akkor indultak be olyan változások a világban, amelyeket mi már nem követtünk, például az integrált természettudományos oktatás, aztán később a környezeti nevelésnek a nagyon fontos szerepe. Bár ebben bizonyos lépéseket tettünk, de messze nem olyanokat, mint a világ fejlett országai” – magyarázta a szakember.
Nahalka István úgy látja, fontos lenne, hogy már általános- és középiskolában hogyan zajlik a természettudományos oktatás: ettől függ ugyanis, hogy a fiatalok egyáltalán ki tudnak-e emelkedni ezen a területen
