Magyarország és Orbán Viktor gyakran akadályozza meg az Európai Unió közös külpolitikai kiállását, hol saját, hol külföldi barátai érdekében. Németország azonban megelégelte a vétók sorozatát és Heiko Maas külügyminiszter nyíltan jelezte, hogy változtatni szeretne a jelenlegi rendszeren. A vétó lehetőségének eltörlése azonban nem olyan egyszerű és biztosak lehetünk abban, hogy a magyar kormány nem fogja könnyen odaadni az évek óta használt, és jól bevált fegyverét.
Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter június hetedikén kijelentette, „nem engedhetjük meg magunknak, hogy emberek ejtsenek túszul minket, akik a vétóval akadályozzák az európai külpolitikát”, ezért szerinte „a vétónak mennie kell”.
Bár a külügyminiszter nem mutatott rá konkrét országokra, vagy politikusokra, de kiemelte Moszkva és Peking növekvő befolyását, ami erősen Magyarországra utal. Heiko Maas kijelentése ráadásul nem alaptalan, ugyanis az elmúlt időszakban Orbán Viktor gyakran élt a vétó lehetőségével, ezzel megbénítva az egységes uniós külpolitikai válaszadást.
A vétó eszköze már a magyar uniós stratégia alapeleme, amivel Orbán megpróbálja kompromisszumra kényszeríteni az Európai Uniót.
Igaz, hogy már 2011-ben Orbán megakadályozta német-francia közös kezdeményezést, amely szigorúbb költségvetési szabályokat írt volna elő, de igazán 2017 után szaporodtak meg a magyar vétók.
Először a menekültek befogadásával kapcsolatban akadályozott meg több tervet a kormány, majd 2018-ban az Európai Unió és a rabati folyamatokban résztvevő afrikai országok közös nyilatkozatának vetett gátat, szintén a migráció „veszélyességére” hivatkozva.
2019 sem telt el magyar vétó nélkül, ugyanis Magyarország megakadályozta, hogy az uniós nagykövetek jóváhagyjanak egy határozatot, ami Svájccal való együttműködésről szólt. Az indoklás ekkor is egyértelmű volt: a dokumentumban szerepelt egy, a migrációra utaló bekezdés.
Magyarország 2020-ban – Lengyelországgal közösen – azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a következő, hét éves költségvetést, valamint az uniós helyreállítási alapot, abban az esetben, ha a kifizetéseket jogállamisági normák teljesítéséhez kötik.
2021 áprilisában az Európai Unió nyilatkozatban szerette volna elítélni a kínai nemzetbiztonsági törvényt, azonban Magyarország nem engedte ki a közös állásfoglalást. A vétó indoklásában az állt, hogy az uniónak már így is sok a konfliktusa Kínával, ezért nem kéne rontani a helyzetet.
Ezek után 2021 májusában Orbánék blokkolták azt a közös uniós állásfoglalást, amelyben az EU a palesztin–izraeli konfliktus békés rendezésére szólította volna fel a feleket. Ennek indoklására már sokkal komolyabb választ adott a kormányfő, aki szerint „a nyugat-európai országok többsége belépett egy posztnemzeti és posztkeresztény életfelfogás korszakába”, de Magyarország továbbra is „a zsidó-keresztény értékek, kultúra és életfelfogás” mellett teszi le a voksát és ezért nem nézhettük tétlenül, hogy egyenlőségjelet tesznek Izrael és egy EU-s szankciós listára helyezett szervezet közé.
A Kína-Hong Kong konfliktussal kapcsolatos állásfoglalást az áprilisi blokkolás óta, még kétszer vétózta meg a magyar kormány. De nem csak az unióban él hasonló fegyverrel Orbán, hanem a V4-eken belül és a NATO-ban is alkalmazza.
A NATO nagyköveteinek Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát azért utasította el Magyarország, mert a kárpátaljai magyar kisebbséggel szemben diszkriminatívan lép fel az ukrán állam. Az indoklás kiemelte azt is, hogy nem Oroszország miatt fogalmazta meg Magyarország az álláspontját.
A V4-ek egysége nem annyira szigorú szervezeti felépítés mellett működik, mint az unió, így nem lehet konkrét vétóról beszélni, de tény, hogy az orosz-cseh konfliktus kapcsán, Magyarország akadályozta meg a sokkal drasztikusabb nyilatkozatot. Bár a visegrádi négyek kiadtak egy meglehetősen rövid nyilatkozatot, amelyben kiállnak a csehek mellett, és elítélik az illegális, erőszakos cselekményeket, amelyeket az orosz ügynökök követtek el, de Lengyelország megfogalmazott egy sokkal keményebb kiállást, amit Orbán Viktor akadályozott meg.
A fent sorolt esetek után nem meglepő, hogy Németországnak elege van, sőt, hátráltató tényezőként éli meg a jelenlegi rendszert. Azonban nem elképzelhetetlen, hogy Orbán jól fog kijönni a vétó eltörléséből is, ugyanis annak megszüntetéséhez szintén teljesen egyhangú döntésre van szükség. Emiatt Németországnak valamit adnia kell cserébe a kisebb államok – így Magyarország – szavazatáért is, akiknek érdekük a jelenlegi rendszer fenntartása.
