Egyre nő az elégedetlenség az ágazatban, egy felmérés szerint kórházanként tucatnyian is otthagyhatják a betegágyak melletti munkát. A feladat túl sok, a fizetés túl kevés.
Országos demonstráció megszervezésére hatalmazta fel tagsága a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) vezetőit. Balogh Zoltán a köztestület elnöke lapunknak azt mondta: akciójukra még a nyáron sor kerül, a részletekről, arról, hogy pontosan hol, mikor és milyen formában tüntetnek, a területi elnökök gyűlése dönt hamarosan.
Június 15-éig lehetett kitölteni azt a kérdőívet a kamara honlapján, amely a tagság demonstrálási hajlandóságát tesztelte. Az elnökség felhívására szokatlanul sokan, csaknem tízezren töltötték ki a kérdőívet. A válaszolók mintegy hatoda – 1623 dolgozó – tervezi, hogy még ebben az évben elhagyja a pályát.
Balogh Zoltán szerint, ha ezt az arányt kivetítik a teljes tagságra, akkor több ezer embert veszíthetnek el a betegellátásból. Hozzátette: ha az OECD országok szakdolgozói létszámához viszonyítjuk a hazai létszámot, akkor nálunk már 20-25 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint ami a biztonságos betegelláshoz kellene. A szakdolgozók közérzete meglehetősen rossz, különösen mióta az új szolgálati jogviszony bevezetése rájuk csak terheket rótt, miközben a mellettük dolgozó orvosok tekintélyes béremelést kaptak.
Ám hiába kérték ők is, hogy a kormány hasonlóan rendezze béreiket, érdemi választ nem kaptak. Igaz, lapunk információi szerint a Magyar Kórházszövetség – a sajtó teljes kizárásával – most zajló kongresszusán Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató bejelentette: készítettek egy javaslatot a szakdolgozói jövedelmek rendezéséről is.
Ezt el is juttatták a szakminisztériumhoz és a kormány vezetőihez is, de ennél többen nem mondott. Tőle pedig szerdán még a konferencia résztvevői sem kérdezhettek. Ugyanezen a fórumon Páva Hanna, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy már a járvány előtt betöltetlen volt a szakdolgozói állások 15 százaléka, ami 5500 üres pozíciót jelentett.
Ezt követően távozott további 3000 szakdolgozó március elsején. – Az emberek mostanra nagyon fáradtak, elcsigázottak, a járvány kimerített mindenkit – magyarázta az érintettek elkeseredését a kamarai elnök, aki szerint, ha a válaszadóik valóban elmennek, akkor a mostani katasztrofális létszám helyzet tovább romlik.
Arra kérdésre, hogy mennyit segít a kormány által minap bejelentett tíz nap extra szabadság, Balogh Zoltán azt felelte: ez csak újabb problémákat generált. Az ápolási igazgatók ugyanis az eddig ki nem vett szabadságokat is képtelenek kiadni az emberhiány miatt.
A rendszer most áll vissza normál-üzemmódra, s bár sok beteg még nincs, például a szakdolgozókkal rendeztetik vissza a korábbi helyükre a betegellátó osztályokat, ők cipelik az ágyakat is. Így az ápolási igazgatók nem nagyon mernek elengedni senki szabadságra.
Balogh Zoltán szerint a helyzet fonákságát jól jellemzi, hogy miközben egy vállalkozó a Balatonon félszáz embernek ajánlott térítésmentes nyaralást, hetes turnusok helyett három napokra tudnak csak a dolgozók jönni, mert több időre nem kapnak szabadságot.
