Míg Orbán Viktorral szinte komoly európai vezető nem hajlandó tárgyalni, addig Karácsony Gergellyel több vezető európai politikus is leült egy asztalhoz, köztük Spanyolország miniszterelnökével folytatott megbeszéléseket. Íme az európai találkozóról Karácsony Gergely posztja:
Magyarország nem egyenlő a kormányával, a magyar kormányt okkal érő világméretű megvetésnek nem lehetnek a magyarok a kárvallottjai. Magyarországnak Európában a helye és ott is marad, erre viszont a legfőbb garancia a 2022-es kormányváltás.
A kormányváltás után Magyarország nem lesz többé a kínai és orosz befolyás kísérleti terepe, hanem újra Európa centrumához fog tartozni. Ezek voltak a legfontosabb megállapításai a tegnap késő estébe nyúló berlini tárgyalásaimnak, mások mellett Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel, Olaf Sholz német alkancellár-pénzügyminiszterrel, a szociáldemokratáák kancellár-jelöltjével, Annalena Baerbock-kal, a német zöldek kancellár-jelöltjével és társelnökével, Enrico Letta volt olasz miniszterelnökkel, valamint Elisa Ferreira és Paolo Gentiloni uniós biztosokkal.
Ezekre a megbeszélésekre éppen azután került sor, hogy az Európai Unió kormányfői csúcstalálkozóján kiderült: Orbán Viktor és kormánya teljesen elszigetelte magát Európában. Széleskörű megvetés övezi Európa-szerte az Orbán-kormány politikáját, amely tagadja a közös értékeket, rombolja az európai szolidaritást, és a közös európai és magyar érdekek képviselete helyett a kínai és az orosz hatalmi befolyás kiszolgálójává vált.
Ezért volt fontos minden alkalommal tisztázni: Magyarország nem egyenlő a kormányával. Magyarországot igenis tisztelik Európában, a kormányát kevésbé. De a magyaroknak Európában a helyük, nem fogjuk hagyni, hogy a magánérdekeit a közérdek elé helyező Orbán-kormány kivezesse Magyarországot Európa centrumából, ez is a tétje a 2022-es választásoknak. Az Orbán-rezsimet leváltó új magyar kormány egy erős, a demokráciát és jogállamiságot határozottabban védő Európa híveként fog szorosan együttműködni szövetségeseivel.
Feltűnő volt, hogy több megbeszélésemen szóba került a magyar választások tisztasága, és nemcsak a Fidesz érdekeire szabott választási törvény miatt, hanem azon kínai és orosz beavatkozási kísérletek miatt is, amelyek a most folyó német választási kampányban is tetten érhetőek. Biztosítottam tárgyalópartnereimet, hogy a kormányváltás erői ezen a választáson minden választókörzetben képviseltetik magukat és készek vagyunk az önkormányzati választáshoz hasonlóan alternatív szavazatszámlálási rendszer kiépítésére is. Az igazi garancia azonban a magas részvétel és az egyértelmű választói felhatalmazás lehet és lesz.
A megbeszéléseken kifejtettem, hogy az új magyar kormány 12 év euroszkepticizmus, az európai értékek sárba tiprása után ismét a mag Európához fog tartozni. 2022 után Magyarország többé nem kerékkötője, hanem motorja lesz az európai zöld átállásnak. Ezt is szolgálja, hogy a kormányváltás után azonnal le fogjuk hívni azt az európai helyreállítási segítséget, ami a magyaroknak jár, de amiről az Orbán-kormány lemondott, mert nem mutatkozott hajlandónak az átlátható elszámolásra.
Az új kormány a helyreállítási alap Magyarországnak járó teljes összegét transzparens módon a valódi gazdasági válságkezelésre fogja fordítani, a magánérdekek helyett a közérdekre, a beton helyett az emberre fogja költeni. Megállapodtunk abban is, hogy közösen fogunk dolgozni egy Európai Szociális Unióért, az európai minimálbérért. Erős közös uniós külpolitikát folytatunk, amely kiáll az alapértékeinkért, és amellyel igazi globális játékossá válhat az Európai Unió.
Hiszen az erős Európa nem elvesz a magyar szuverenitásból, hanem hozzátesz. Ami a magyar szuverenitást veszélyezteti az éppen az, hogy az Orbán-kormány az orosz és kínai politikai-gazdasági érdekek kiszolgálójává vált, ez több európai vezetőben is jelentős aggodalmat kelt.
Miután két kancellár-jelölttel is módom volt tárgyalni – Armin Laschettel, a CDU-CSU kancellár-jelöltjével is felvettük már a kapcsolatot – fontos téma volt a német-magyar gazdasági kapcsolatok ügye is. A német vállalatok kiemelt szerepet játszanak a magyar munkahelyteremtésben, de esetükben is nagyobb transzparenciára, igazságosabb közteherviselésre és munkavállalók jogainak jobb védelmére van szükség. Közös célunk, hogy az olcsó bérmunkára épülő gazdaságról áttérjünk a tudásalapú, magasabb hozzáadott-értéket termelőre, ezt szolgálja a jövő héten bemutatandó gazdaságpolitikai programom is.
