Orosz Sándor, az MSZP egykori országgyűlési képviselője, az Országos Elnökség korábbi tagja, 65 éves korában elhunyt.
1956. május 12-én született Hajdúböszörményben. 1978-ban házasodott, s két gyermekük született, Dániel (1981) és Anna (1983). Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, egy évig Moszkvában az IMO nemzetközi kapcsolatok szakának a hallgatója, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának a hallgatója lett. 1981-ben jogászoklevelet szerzett, 1983- ban ügyvédi szakvizsgát tett. Az egyetem elvégzése után a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Szolnok megyei jogi irodájának a jogászaként kezdett el dolgozni.
1989 októberétől volt tagja a Magyar Szocialista Pártnak. 1992. júniustól 1993. márciusig az MSZP Országos Központjában országos agrár ügyvivő, azóta egyéni ügyvéd is volt. 1992 májusától 1994 októberéig az MSZP Országos Elnökségének a tagja és agrár ügyvivője.
Az 1994. évi országgyűlési választásokon egyéni jelöltként győzött Budapest 3. sz. választókerületében. Az Országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának az elnöke volt.
Az MSZP-frakció elnökségi tagja, a mezőgazdasági munkacsoport vezetője volt.
1994-től 2010-ig, 4 cikluson át volt az MSZP országgyűlési képviselője, s szakmai érveivel, elkötelezett kiállásával nem csak frakciója, de ellenfelei tiszteletét is kivívta.
Orosz Sándor igazi óbudai lokálpatrióta volt, minden városfejlesztési és civil ügyben aktívan részt vett.
A ma már nagyon elterjedt zöld mozgalmak egyik szellemi atyja. Azért dolgozott, hogy Óbuda sajátos félig városi, félig vidéki hangulatát és minél több zöld területét megőrizze.
Országos és helyi politikusként híresen jó konfliktusmegoldó volt, híve volt a pártok közötti párbeszédnek, és soha nem becsülte le a politikai ellenfeleit, hanem vitapartnernek tekintette őket.
Élethosszig tartó kötelék fűzte a mezőgazdasághoz, számos pozícióban és területen alkotott maradandót. A MOSZ-nál töltött évei alatt elhivatottan, hatalmas szakmai tudással tevékenykedett a Szövetség és tagjaik érdekében.
A földügyek megkerülhetetlen szaktekintélyévé képezte magát. Munkáját – súlyos betegsége mellett – a végsőkig folytatta. Bármikor és bárkinek segített. Kiállása, szakmai tudása, segítőkészsége, embersége örökké hiányozni fog. Részvétünk családjának, szeretteinek!
Nyugodjék békében!
