Gumiszabály – több szakértő is így jellemezte a magyar lehallgatásokat szabályozó törvényt. Magyarországon lehallgatni alapvetően csak bírósági határozat után lehet, kivéve, ha az indoklás alapja nemzetbiztonsági kockázat. Ekkor ugyanis az igazságügyi miniszter is elrendelheti egy személy megfigyelését. Ellenzéki politikusok szigorúbb ellenőrzést követelnek- írja az ATV.hu
Panyi Szabolcs újságíró, Varga Zoltán a 24.hu tulajdonosa, Gémesi György Gödöllő polgármestere és Aszódi Attila a paksi atomerőműért felelős korábbi államtitkár. Csak néhány név azok közül, akiket lehallgathattak a Pegasus-botrányban.
Mellettük még Bánáti János ügyvéd telefonszáma is ott volt a megfigyeltek listáján. Az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatóságok nemzetbiztonsági kockázat címén könnyen kaphatnak engedélyt a lehallgatásra: „Ha egy ügyvéd belekerül egy olyan ügybe, – és most magamról beszélek – ahol az ügy vagy az ügy szereplője nemzetbiztonsági kockázatot jelent – és ez nagyon tág fogalom – , akkor kaphatnak engedélyt”.
A magyar jogszabályok szerint a bíróság büntetőeljárási, rendőrségi, ügyészségi, nemzetbiztonsági és a NAV-ra vonatkozó törvények alapján rendelheti el egy személy lehallgatását. Ugyanakkor a fővárosi bíróság korábbi elnöke arra hívta fel a figyelmet, a bíróhoz a lehallgatási kérelem nem feltétlen minden része jut el: „Jön egy indítvány egy bíróságra… egy inditvány. A bíró mit lát? Egy telefonszámot lát adott esetben. Még a nevet sem látja” – mutatta be a helyzetet.
Ráadásul lehallgatási engedélyt nemzetbiztonsági kockázat esetén nem csak a bíróság adhat ki: ekkor az igazságügyi miniszter vagy beosztottja is engedélyt adhat a megfigyelésre. Bárándy Péter az ATV Híradójának elmondta, nehéz meghatározni, hogy ki számít nemzetbiztonsági kockázatnak:
„Ezért óriási a felelőssége a nemzetbiztonság érdekében eljáró szerveknek, és óriási felelőssége a külső engedélyező személynek, hogy az alkotmányossági próba szükségesség és arányosság megfelelő alkalmazásával járjon el. Amennyiben ezt nem így teszi, akkor a tevékenysége a nemzetközi egyezményekbe és a magyar alaptörvényekbe súlyosan beleütközik” – fogalmazott a szakember.
Karácsony Gergely csütörtökön az Egyenes Beszédben azt mondta: mindenképpen bírói határozathoz kötné a lehallgatási engedélyt – ezt pedig Fekete-Győr András is így látja.
Márki-Zay Péter pedig a kontroll erősítését javasolja: „Megalapozott gyanú és végrehajtó hatalmtól független jóváhagyás nélkül lehessen lehallgatást kezdeményezni. A nyilvántartást és a kontrollt kell erősíteni” – fogalmazott.
Majd hozzátette: „Szerintünk az nagyon fontos, hogy ne a kormány igazságügyi minisztere vagy belügyminisztere adjon engedélyt a lehallgatásokra, megfigyelésekre, hanem a független bíróság. Nyugat-Európában ez egyébként a legtöbb helyen így van.”
A Pegasus-botrány egy hete robbant ki. A gyanú szerint több újságírót, ellenzéki polgármestert és vállalkozó telefonját is lehallgatták. Ezt a kormány egyelőre nem ismerte el. A történtek kivizsgálása jelenleg a Polt Péter vezette ügyészség kezében van.
