A délután 4-re meghirdetett eseményen becslésünk szerint legalább tízezres fős tömeg gyűlt össze.
Mind a hat párt zászlóit lehet már látni, a Jámbor Andrást támogató Szikra Mozgalomnak is van egy nagy transzparense. Sokan kék szalagot viselnek – ezt a mozgalmat Márki-Zay hirdette néhány hónappal ezelőtt, a szalag a korrupcióellenes harcot jelképezi. Az esemény konferansziéja Osváth Zsolt műsorvezető.
A tüntetést itt nézheti élőben:
Márki-Zay Péter, az előválasztás győztese arról beszélt, hogy a magyarok 1956-ban megunták a lehallgatást, megfigyelést, koncepciós pereket, orosz befolyást, és „ebből lett elegünk nekünk is most”. Ezután tapsot kért a magyar fiataloknak, „akikben minden reményünk van”.
A forradalom a kicsik forradalma volt, akik felálltak a nagy gyerekek ellen, akik elvették az uzsonnájukat, és ezek a kicsik most mi vagyunk,
mondta. 1956. október 23-án teljes összefogás volt, és most is ez az összefogás az üzenet: fiatalok és idősek, párttagok és civilek ha összefognak, győzni fogunk, mondta Márki-Zay.
„Kemény munkával bebizonyíthatjuk, hogy mi is hősök vagyunk, mint az ’56-osok” – mondta Márki-Zay, és mindenkit megkért, hogy „juttassák el az igazságot mindenhova”, postaládákba, autók szélvédőire, beszéljenek nagyszülőkkel, szülőkkel, vagy tűzzék ki a védjegyévé vált kék szalagot. Mindehhez a fiatalok segítségére van szüksége, akik viszik az igét, vagy épp szavazatszámlálónak jelentkeznek a választásokra, mondta.
Márki-Zay szerint többé nem lehet megengedni a Fidesznek azt, hogy kétharmada legyen, meg kell mutatni, hogy „mi vagyunk a többség”, bár ez egy „gigászi küzdelem”, hiszen a nemzeti szabadságunkról van szó, olyan országban akarunk élni, ahol
sajtószabadság van,
ami fejlődik,
ahol digitális oktatás és szabad tankönyvválasztás van,
az önkormányzatok szabadok,
ahol az állam nem uralkodik,
ahol szabad betekintés lesz az ügynökaktákba,
ahol a gazdasági stabilitás érdekében „első adandó alkalommal bevezetjük az eurót”,
ahol „megmarad a kerítés”,
de ahonnan „ki fogjuk adni a bűnöző migránsokat, ki fogjuk adni Gruevszkit”.
Márki-Zay szerint Magyarország végre szabad ország lesz, ahol a fideszesek is nyíltan vállalhatják a melegségüket, mert „abban nincsen semmi szégyen”. Szerinte ma belépni a Fideszbe olyan, mint ’89-ben belépni a Munkásőrségbe: vállalhatatlan.
Jakab Péter a Jobbik elnöke a 2018-as túlóratörvény elleni tüntetésekről beszélt, és arról, hogy már akkor minden ellenzéki párt zászlaja megjelent a Kossuth téren. „Valójában sosem beszéltünk egymással, de mégis egy oldalon állunk, együtt az elnyomással szemben” – mondta.
Jakab szerint éveken át építették a falakat egymás közé, de 2018-ban ez leomlott.
Az ellenzék egysége már megszületett, most már a nemzet egységét kell megteremteni, mondta Jakab, aki szerint „a jövő mi vagyunk, és nem alkuszunk Orbánnal se pénzért, se hivatalért”.
A Jobbik-elnök szerint ma már nem az életünkkel kell fizetni az igaz szóért, hanem tízmillió forinttal, utalva erre arra, hogy az ellenzéki pártok felszólalót rendre megbüntetik a parlamentben a felszólalásaikért.
akab szerint a Békemenettel a kormánypártok a legkisebbek szíveiben is el akarják ültetni a gyűlölet magját, hiszen a rendezők azt kérték a résztvevőktől, karon ülő gyerekekkel vonuljanak, és úgy mutassák meg Gyurcsánynak és Brüsszelnek.
„Mi vissza fogjuk adni a kisemmizett nemzetnek mindazt, amit a nemzettől elvettek. Nem csak a földeket és a gyárakat, de a hitet. Hogy van élet a Fideszen túl, sőt, ott kezdődik csak igazán” – mondta.
Jakab szerint az Orbán-rendszer jelszava: „Oszd meg és uralkodj. Meg egy kis krumpli”. De az ellenzéké: „Egyesítsd, és szolgáld”.
Fekete-Győr azzal kezdi, hogy megtelt a tér, a köröndig áll a tömeg, aztán azzal folytatta, hogy betartották az ígéretüket, hogy közös jelöltekkel állnak majd ki október 23-án. „Libabőrös vagyok, történelmi momentum ez. A gyermekem 18 év múlva az érettségin lehet, hogy elemezni fogja” – mondta beszédében az ellenzéki gyűlésen második politikusként színpadra lépő Fekete-Győr András, a Momentum (volt) miniszterelnök-jelöltje, leváltott elnöke.
Fekete-Győr a fideszes szavazók átcsábításával szeretne kétharmados ellenzéki győzelmet. Kiemeljük a fideszeseket a hazugságkaranténból, sokuknak ki fog nyílni a szemük, rájönnek, hogy először szavazhatnak egy valóban keresztény-konzervatív, a haza sorsát minden elé helyező jelöltre, Márki-Zay Péterre, mondta a momentumos politikus.
Abban bízom, hogy az Orbán ellen harcba induló új politikai generáció mindig vállalni fogja a döntéseinek a következményét és a politikai felelősséget, mondta. Az előválasztás meghatározó vitája az volt, lehet-e egyszerű többséggel változást hozni. Lehet, mondta. De lehet még többért küzdeni, mert megéri. Hozzuk be a fideszesek százezreit, nyerjük el a kétharmados felhatalmazást, mondta.
Jordán Tamás Kossuth-díjas színész végtelenül örül annak, hogy az ellenzék összefogott, erről beszélt. Ezután a saját 1956-os emlékeit idézte fel, a Műegyetemnél összegyűlt fiatalok elszánt tekinteteit, azt, hogy ott volt a Sztálin-szobor ledöntésénél, ami „hihetetlen mámor” volt, és az emberek egymást csókolgatták. Mindezt egyébként Jordán a Bastille bevételéhez hasonlította.
Jordán szerint a szeretet hiányzik most ebből az országból, és ez mindenkinek rossz, ezután elszavalta József Attila A számokról című versét, amit szerinte a költő egyenesen a jövőnek, 2021-nek írt.
Dobrev Klára, a DK volt miniszterelnök-jelöltje szerint Göncz Árpádnak igaza volt, amikor azt mondta, 1956 mindenkié, bár „azóta sokan próbálták megfosztani ’56-ot a tiszta emlékétől”. Dobrev szerint ezeket a szavakat azok úgysem értik, akik a Karmelitában ülnek, vagy az Andrássy út másik felén, a Békemeneten ünnepelnek épp. Majd arról beszélt, mit jelent demokratának lenni: elfogadni a sokszínűséget, harcolni a szabad Magyarországért, akik pedig most velük ünnepelnek, azok sokszínűk, szemben Orbán rendszerével, ami egyszínű.
Dobrev szerint nincs értelme az ünnepi megemlékezésnek, ha nem beszélünk a jelenről és a jövőről. „Kaptunk egy esélyt arra, hogy jövőre demokraták, jobboldaliak, baloldaliak, liberálisok és konzervatívok együtt űzzük el Orbán-rendszerét” – mondta Dobrev, aki szerint az ellenzéki politikusok előtt is nagy munka áll, mert meg kell mutatni, hogy tudnak együtt dolgozni, mert „vagy együtt győzünk, vagy együtt bukunk jövőre”.
Készülünk a forradalmunkra, hogy beteljesítsük 56 október 23 és 89 október 23 üzenetét is. A köztársasági eszme születésnapja volt a nap, mondta Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP-Párbeszéd-LMP volt miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki nagygyűlésen.
A köztársasági eszme arról szól, hogy közösen vállalunk felelősséget egymásért. Hogy nem lehet olyan hatalom, ami azonosítja magát az országgal. Hogy mindenki a nemzet része, aki ezt megkérdőjelezi, az méltatlan arra, hogy politikus legyen.
1989-ben a köztársaságért talán nem küzdöttünk eleget, nem vigyáztunk rá eléggé. És akkor jött egy cinikus, gonosz politikai kalandor, és felszámolta a köztársaságot, hogy még több hatalmat és pénzt szerezzen, mondta.
De 2021. október 23 is egy nagy születésnap, most születik meg a 4. köztársaság, tette hozzá. Igaz magyarnak lenni azt jelenti, hogy senkit nem gyűlölünk ebben a hazában, mondta.
Nem csak azért hirdetünk összefogást, mert ebben a választási rendszerben így lehet nyerni. Azért teszünk meg mindent, hogy ezt a szétlopott, szétszakított hazát újraegyesítsük és felszabadítsuk. Ezt az új köztársaságot nekünk kell felépíteni áldozatvállalással és rengeteg munkával – mondta Karácsony.
