Totális csődöt mondott, az orbáni családpolitika, egy kutatás szerint könnyen előfordulhat, hogy a mai harmincas nők 20 százaléka élete során egyáltalán nem fog gyereket vállalni. Ez jelentős negatív változás az elmúlt évtizedekhez képest. Ráadásul ez az a korosztály, amelyik zömében az Orbáni-politika alatt került a családalapítási korba.
Az 1960-ban és 65-ben született nők kevesebb mint 10 százaléka nem vállalt gyereket Magyarországon, a 75-ben születetteknél ez már 18 százalék. Bár ők a következő években még szülhetnek, ez aligha fog jelentősen változtatni az összképen.
Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Intézetének vezetője nemrég megjelent tanulmányában arra jut, hogy a mai harmincasok gyermektelensége akár a 20 százalékot is elérheti, ami jelentős változás a megelőző évtizedekhez képest, és európai szinten is magasnak számít.
Ahogy régen, ma is a diplomás nők közt vannak a legtöbben, akik egyáltalán nem vállalnak gyereket. Ennek oka, hogy ők jellemzően mindig később szültek az alacsonyabb iskolai végzettségű nőkhöz képest, ami növeli a gyermektelenség esélyét.
Látványos változás 1990-hez képest, hogy a kétgyerekes modell egyre veszít a népszerűségéből. Akkor a 40-44 éves nők több mint felének két gyereke volt, 2015-ben ők már csak 37 százalékot tettek ki. Jelentősen nőtt az egygyermekesek (22-ről 28 százalékra) és a gyermektelenek (9 százalékról 16 százalékra) aránya, miközben a három- és többgyermekeseké 19 százalékról 20-ra emelkedett.
Az érettségizettek és a szakképzettek közt találjuk a legtöbb egygyermekest, a legkevésbé képzettek közt pedig a legtöbb nagycsaládost. De a diplomások még mindig nagyobb eséllyel vállalnak három gyereket, mint az érettségizettek vagy a szakképzettek.
Az érettségizettek gyerekvállalási szokásai hasonlítanak leginkább a teljes női népességére. Ma 29 évesen vállalnak gyereket a legtöbben, korábban ez 24 év volt. De a mai 29 éveseknél fele annyi gyerek jut ezer nőre, mint 1990-ben a 24 éveseknél.
A diplomások leginkább azzal lógnak ki, hogy rövid szakaszra koncentrálják a gyerekvállalást, többnyire 28-34 évesen szülnek. A rendszerváltás idején még 25 év körül volt .
Spéder elemzése arra jut, hogy ezek a változások nem az egyéni választási lehetőségek bővülésének köszönhetők, inkább arról van szó, hogy a termékenység egyre inkább társadalmi státuszhoz kötött, magyarul a gyereklávaláshoz szükséges létbiztonságot később tudják megteremteni a párok.
