Az már önmagában pikáns, hogy az állam profitorientált cégeknek szolgáltatja ki az állampolgárait azzal, hogy a munkáltató elrendelheti a kötelező oltást, de hogy a magán cégeknek fontosabb legyen, hogy mit akarnak az emberei, mint a kormánynak az egészen unikális.
A hírek alapján a versenyszférában nem igazán fogja a kormány legújabb intézkedése az átoltottságot növelni, ugyanis a cégek tartanak tőle, hogy elveszítik alkalmazottaikat – mondta Jandó Zoltán, a G7.hu újságírója, aki az ATV Start című műsorában beszélt a kötelező oltás és a cégek viszonyáról.
A tapasztalatok szerint az irodistáknál, szellemi foglalkozásúaknál magasabb az átoltottság, a fizikai munkát végzők esetében pedig alacsonyabb. Az alacsonyabb iskolázottságú települések viszonylatában is jóval kisebb vakcináltságról lehet beszélni, még akkor is, ha magasabb volt a halálozás korábban – fejtette ki Jandó.
A publicista szerint munkaerőpiacon lévő szabad munkaerő nagyon kis része oltott, ezért nagyon nehéz lenne pótolni a kieső dolgozókat a szabályozás miatt, valamint az is kérdéses, hogy egyáltalán rá lehet-e kérdezni egy állásinterjú során arra, hogy oltott-e a jelentkező.
Az önkormányzatoknál volt olyan, aki jelezte, hogy a jövőben bizonyos cégekhez már csak oltottakat vesz fel, bár a megvalósítás még nem dőlt el – vélekedett az újságíró.
A G7.hu ma megjelent cikke szerint a megyei jogú városoknál Székesfehérvár és Debrecen bejelentette, hogy nem fogják bevezetni a kormány kötelező oltásra vonatkozó szabályozását, a többség pedig, mint a nagyobb cégek, kivárnak – mondta.
A fővárosban a XII. és XVI. kerület adaptálta az intézkedést, azonban a XII. kerületben csak a polgármesteri hivatalra vonatkozik a szabályozás a közzétett közlemény szerint. A válaszadók közül három kerület még nem hozott döntést, 10 pedig nem fogja bevezetni a kötelező oltást.
Egy hazai fémnagykereskedő 50 ezer forintot ajánlott fel azoknak, akik beoltatják magukat, valamint aki oltottként kapja el a koronavírust, az a kieső fizetésen kívül szintén 50 ezer forint „fájdalompénzt” kap. Ez alapján felmerül a kérdés, hogy ezt az ösztönző módszert mások is tervezik-e alkalmazni, azonban az általános válasz erre a cégek körében az volt, hogy nagy náluk az átoltottság, így nem látják szükségesnek – részletezte Jandó Zoltán.
Ennek ellentéte a szankcionálás, mint például a maszkviselés és a közös helyiségek megosztása, ami szintén elég gyakori, bár a legtöbben a két módozat keverékét alkalmazzák, amelynek még nem lehet tudni, hogy pozitív vagy negatív hatása lesz.
