Arra reagált hosszas Facebook-posztban a független országgyűlési képviselő, hogy Orbánék szerint fizetőssé akarja tenni a magyar egészségügyet.
Hallom, Orbánék szerint én akarom fizetőssé tenni a magyar egészségügyet. Bocsánat, melyik országban tetszenek élni ott a Fidesz Pártközpontban?! Nézzük csak meg a tényeket, jöjjenek velem!
Az állam az egészségügyi kiadásoknak csak a 68 százalékát fedezi, a többit ránk bízza. 2019-ben 850 milliárdot költöttünk saját zsebből az egészségünkre, vagyis az összes egészségügyi kiadás több mint 30 százalékát mi fedeztük: ez az EU-ban az egyik legmagasabb arány és kétszerese (!) a WHO ajánlásának.
Az egészségügyre 2010-ben a GDP 5 százalékát költötte az állam, 2019-ben már csak 4,3 százalékát. Azaz, miközben nőtt (!!!) a GDP, és a Fidesz szerint dübörgött a gazdaság, az állam a nemzeti össztermék egyre kisebb arányát fordította egészségügyre! Az EU-s országok átlaga 7 százalék volt 2019-ben.
Közhely, hogy minél kisebb az emberek állami egészségügybe vetett bizalma, annál jobban megerősödik a magánegészségügy. Magyarországon az elmúlt 10 évben pontosan ez történt. A súlyosan alulfinanszírozott közegészségügyből menekült, akinek volt pénze arra, hogy megfizesse a magánkezeléseket. Valójában a Fidesz tolta minden erejével a magánegészségügy felé a betegeket.
A közegészségügy állapotát mutatja, hogy az állam már olyan alapfunkciókat sem képes ellátni, mint a mindenhol elérhető háziorvosi ellátás. 2010-ben 6500 háziorvos volt a rendszerben, 2019-ben már csak 6000. 2022. januári adatok szerint 508 településen 645 betöltetlen praxis van és a praxisok 10 százaléka tartósan betöltetlen. A háziorvosok átlagéletkora 60 év.
Az is közhely, hogy az emberek egészségi állapota is összefügg az egészségügyre fordított közkiadásokkal. Márpedig a magyarok egészségi állapota az egyik legrosszabb Európában. Átlagéletkorunk 5 évvel alacsonyabb az EU-átlagnál, a megelőzhető halálozásban az utolsók vagyunk Európában (és kétszer olyan magas nálunk, mint az EU-ban), ahogy nálunk van a legtöbb daganatos beteg is.
A félrekezelt járvány alatti hosszú egészségügyi leállás következménye is az, hogy a KSH adatai szerint 2020-ban 10 ezerrel kevesebb volt a nyilvántatásba vett daganatos betegek száma, mint az előző évben, sőt, az elmúlt öt év átlagához képest. A női emlődaganattal diagnosztizáltak száma 16 800-zal csökkent, és nyilván nem a csodával határos módon javuló egészségi állapotunk miatt, hanem jórészt az elmaradt szűrések miatt.
És akkor nézzük az átszervezéseket. 2011-12-ben azzal a felkiáltással államosították a kórházakat, hogy majd ezzel megelőzik az adósságok újratermelődését és egyenlő színvonalat biztosítanak mindenhol. Ebből semmi sem sikerült: 2018-ra az adósság a korábbi duplájára nőtt. Kiderült, hogy nem a kórházak rossz gazdálkodása, hanem az ellátások krónikus alulfinanszírozottsága az oka az adósság újratermelődésének.
Az egészségügy leépítésének része volt az önálló egészségügyi minisztérium megszüntetése és stratégiailag fontos egészségügyi háttérintézmények felszámolása. Szétszedték az ÁNTSZ-t, berakták a kormányhivatalok alá és az OEP-et is megszüntették, pontosabban „átszervezték” NEAK-ká, egy sor jó szakembert eresztve szélnek.
Az i-re a pontot a járvány alatti egészségügyi átalakítás tette fel az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével, amivel 4 ezer egészségügyi dolgozót üldöztek el az egészségügyből a pandémia kellős közepén. A köz-és magánellátás merev szétválasztása tovább súlyosbította az orvoshiányt, ami veszélyezteti a betegek ellátását. Már most látszik, hogy sokakat tereltek ezzel a magánegészségügybe: vagy mert az orvosok a magánellátásba távoztak, vagy már csak magánban műtik a betegeiket.
A járvány miatti egészségügyi leállás és az óriásira nőtt várólisták is a magánegészségügy felé terelték az embereket, és az elhibázott járványkezelés miatt egyelőre nem látni, mikor fog tudni ebből érdemben ledolgozni az egészségügy.
MINDEN létező kutatás azt mutatja, a magyarok a legsúlyosabb problémának az egészségügy helyzetét látják. Azt hiszem, ez még annál a felsorolásnál is többet mond a kormány teljesítményéről, mint amit itt most bemutattam.
Ha a Fidesz marad, velünk marad az egészségügy katasztrofális helyzete, a rossz szakdolgozói bérek, az egészségügyi szolgálati jogviszony, a betegek ellátási érdekét felülíró megannyi döntés és persze a magyar társadalom egyre nagyobb kettészakítása az állami és a magánegészségügy mentén.
Mi biztosan azon fogunk dolgozni, hogy a magyar állam ne stadionokra, hanem egészségügyre költsön kiemelkedően az európai országok között, és mindenki számára elérhető legyen a jó színvonalú állami egészségügyi ellátás.
És üzenem a fideszeseknek oda a pártközpontba: ilyen teljesítmény után több szerénységet, elvtársak, több szerénységet!
