Tovább romlott az inflációs környezet Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli adatközlése szerint számol be róla az Mfor.
Ez annak ellenére történt, hogy a kormány bevezette a négy árstop-politikáját, melynek során az üzemanyagárakba, az élelmiszerárakba, a jelzáloghitel-kamatokba avatkozott bele, illetve ide sorolandó a lassan egy évtizede a rendszerben lévő rezsicsökkentés is.
Orbán Viktor álmai szerint a négy árstop 3 százalékponttal is csökkentheti az éves inflációt. Ehhez képest a legfrissebb adatokra ránézve joggal lehet olyan érzése az embernek, hogy semmi sem történt:
a januári 7,9 százalék után tovább emelkedett az általános index, 8,3 százalékra, igaz, ha a havi szintű áremelkedés némiképp visszafogottabb volt: 1,4 százalék után 1,1 százalék.
Egyáltalán nem javult a helyzet a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció esetén sem, holott ebben a kosárban az általánosnál nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek.
Az élelmiszerárstop azonban még itt sem tudta kifejteni a hatását, hiszen 7,4 százalék után februárban 7,8 százalékra ugrott a nyugdíjas infláció mértéke.
Noha egyelőre még a februárban kifizetett teljes 13. havi nyugdíj még biztosít némi értéknövekedést, de ha a trend tovább romlik. Ukrajna Oroszországgal együtt nagy szereplője a gabonapiacnak is, exportőrként meghatározó szerepük van az ellátásban, a háború miatt pedig a gabonaárak is jelentős emelkedésnek indultak.
Ezzel gyakorlatilag hetedik hónapja folyamatosan romlik a nyugdíjasok anyagi helyzete, illetve erodálódik az ellátások értéke.
