Hajós András is nyíltan az ellenzék mellé ált. Az ellenzéki kampányzáron mondott beszédet a népszerű zenész. Íme Hajós teljes beszéde, ezt üzeni a magyaroknak:
Az imént az alábbi beszédet mondtam el a Madách téren, az ellenzéki kampányzárón:
Jó estét kívánok, Hajós András vagyok. Köszönöm a meghívást, megtisztelő, hogy itt lehetek és szólhatok!
Holnap országgyűlési választások lesznek, a kampány végén vagyunk. Van még ilyenkor értelme bármit mondani? Nem sok…
Aki Fideszes, az már holnapig az is marad. Amúgy is, hívőkel nem illik vitatkozni. Aki ma este ellenzéki, annak is felesleges újra elsorolni, hogy miért akar kormányváltást. Azért jöttem, hogy innen, még az utolsó pillanatban üzenjek a választók egy speciális csoportjának: az első szavazó bizonytalan fiataloknak.
Azért hozzájuk szólok, mert nem biztos, hogy tudják, de rajtuk múlik az ország jövője. Ők azok, akik, ha akarnak, holnap képesek kormányt váltani.
Hogy honnan veszi észre magán valaki, hogy ebbe a csoportba tartozik? Nos, ha holnap délben még egy DJ-t látsz magad előtt és nem egy urnát, akkor első szavazó bizonytalan fiatal vagy. Ha esetleg belülről látod az urnát, akkor ma este valamit tényleg túltoltál…
Srácok!
A kutatások szerint köztetek van a legtöbb ellenzéki, de a tapasztalat szerint éppen ti vagytok a legkevésbé hajlandóak szavazni. Sokan talán nem is tudjátok, hogy ellenzékiek vagytok. Sokan talán nem is vagytok ellenzékiek, de ez se baj. Ellentétben egyesek véleményével, szerintem a Fidesz szavazók közt is pont annyi becsületes ember van, mint az ellenzékiek között.
Akkor miért is nem szavaztok? Talán úgy érzitek, titeket érint meg legkevésbé a politika sokszor zavaros, bonyolult és hazug világa. Úgy érzitek ez az egész csak arra jó, hogy megossza a világotokat.
Meg amúgy, a jó kis vasárnapi filmnézés érdekesebb, meg a lejövő, meg a haverok, meg valami jó kajálás, vagy csak kiülés a parkba, vagy dolgozni kell, vagy utazni vissza a koliba, vagy van egy csaj, aki rátok írt végre, vagy van egy pasi, aki végre nem. Csupa jó dolog, csupa olyan dolog, ami a szabadságotokról szól. Normális esetben tényleg igazatok lenne: minek is cserélnétek a friss tavasz-illatú életet az urnára!?
Kedves első szavazó bizonytalan fiatalok!
Most éppen nincsen normális eset! Most úgy szavazunk, hogy egy háború dúl a szomszédunkban, ami száz szálon érint minket is. Még nem ért véget ez a szörnyű vérontás, de máris van egy tanulsága, ami segíthet nektek a tájékozódásban és a szavazásban.
Ha meghallgatjátok, amit mondok, és véggiggondoljátok, az segít eldönteni, hogy minek és hogyan szavazzatok. Nem kell hosszú cikkeket olvasni, nem kell szófogadóan a szüleitekre hallgatni, nem kell a nagyhangú és tájékozottnak tűnő barátaitok véleményét utánozni. Kábé annyi idő alatt, mint egy főzős videó, adok nektek egy nézőpontot, egy receptet, amivel két perc alatt el tudjátok dönteni, hogy szavazzatok-e és hogy kire.
Ami melletünk zajlik, egy jól ismert forgatókönyv eredménye. Ez a háború logikus és várható következménye mindannak, ami az orosz belpolitikában az elmúlt harminc évben történt.
Amikor egy vezető nem képes elereszteni a hatalmat, akkor mindig ugyanez történik, amióta csak a történelmet ismerjük.
Először kialakítja a saját oligarcha-rendjét, barátainak, családtagjainak juttatja az állam pénzét, hogy azok a lekötelezettjei legyenek. Aztán elkezdi átalakítani a választási törvényeket, hogy a saját pártját előnybe hozza. Közben az állampolgárok pénzén médiát vásárol, amiben csak a neki kedvező hírek szerepelnek.
Magánhadsereget hoz létre, kézi vezérléssel irányítja az adóhatóságot, a titkosszolgálatokat. Eleinte csak puhán, majd egyre keményebb módszerekkel zsarolja, félemlíti, vásárolja, majd írtja az ellenzékét.
Mindezt azzal indokolja, hogy riasztó ellenségképeket kreál, akiktől meg kell védenie a nemzetet. Átpolitizálja a kultúrát, a sportot, az iskolát, hogy mindenhol csak a neki tetsző eszmékkel találkozhassanak az emberek. Beleszól ez emberi lény legbensőbb magánügyeibe, nemi identitásába, vallásos hitébe, nemzeti tudatába. Megmondja mit kell gondolni és a szófogadóknak a többiektől lopott pénzen jutalmat oszt. Ismerős ez a recept?!
Erre az útra lépett Oroszoszág, nagyjából akkor, amikor ti születtetek. Akkor még voltak szavazók, akik megbuktathatták volna a növekvő túlhatalmat. De nem érdekelte őket, jobb dolguk volt, vagy bedőltek az ijesztgetésnek, vagy csak elhitték minden hatalom örök- és faék egyszerűségű hazugságát, hogy: a Szabadságnál fontosabb a jólét.
Elég a lelketekbe nézni, hogy eldöntsétek, mekkora ordas kamu ez. Elég egy ukrán menekült szemébe nézni, hogy lássátok: abban nem az van, hogy rezsicsökkentés, vagy genderőrület.
Oroszországot a vezetői a fenti recept szerint addig rombolták, amíg ma a hozzátok hasonló orosz fiatalok nem mondhatnak szabadon azt, amit akarnak, nem nézhetnek, hallgathatnak azt, amit akarnak, nincs már internetük, már minimális anyagi biztonságuk sem, elvettek tőlük lassan mindent, de ez még semmi, mert most már tízezrével Ukrajnába kényszerítik őket, hogy hozzájuk hasonló fiatalokat öljenek meg!
Kedves első szavazó bizonytalan fiatalok!
Íme, ide vezet a túlhatalom útja, amin ma Magyaroszág is jár. Bizonytalanabb, kisebb és hintázóbb lépésekkel, de erre tartunk. Nem kell a politikához értenetek ennek végiggondolásához. A szabadsághoz kell értenetek. Ahhoz pedig értetek, mert fiatalok, egészségesek, normálisak és pozitívak vagytok. El tudjátok dönteni elemzők nélkül is, hogy milyen világban kartok élni.
Bocs, nem akartam elrontani a kedveteket.
Menjetek, ma este bulizzatok vidáman, tomboljatok eszeveszetten, csináljatok hülyeségeket, táncoljatok, vihogjatok és toljátok hajnalig! Én csak annyit kérek, hogy most az egyszer ez a hajnal érjen véget és holnap az after a szavazófülkében legyen.
Higyjétek el nekem: a legjobb lejövő, a Szabadság! Köszönöm, hogy meghallgattatok.
