A putyini agresszió kimondott célja volt a demokratikus nyugat egységes erejének destabilizálása: ez nem jött be, mind a védelmi szövetség, mind az Európai Unió példátlan egységet épít- erről beszélt Mesterházy Attila, az MSZP politikusa, a NATO Parlamenti közgyűlés alelnöke
Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, a biztonsági fenyegetettség felerősödött a semleges országokban is, ezért is vált hirtelen sürgőssé Finnországnak és Svédországnak, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz – erről beszélt Mesterházy Attila, az MSZP politikusa, a NATO Parlamenti közgyűlés alelnöke a Spirit fm „Aktuál” című reggeli műsorában.
Elmondta, a döntés tulajdonképpen csak politikai, hiszen Finnország és Svédország olyan mértékben kompatibilis a NATO követelményeivel, szabványaival, és két olyan gazdag, nagy haderővel rendelkező országról van szó, hogy semmilyen felkészülési időszakra nincs szükség. „Ha valóban beadják csatlakozási kérelmüket, akkor azt 24 órán belül jóváhagyhatja az Észak-Atlanti Tanács” – jelentette be.
A szocialista politikus emlékeztetett, a NATO védelmi szövetség, amibe valamennyi szuverén ország beléphet, és senkire nem jelent fenyegetést és történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, hogy a svédek és a finnek most feladni készülnek semleges státuszukat és elmozdulnak a NATO felé.
Értékelve azt, hogy megfenyegették a két országot, ha belépnek, Mesterházy Attila „kardcsörtetésnek” nevezte az oroszok egyébként érthető reakcióját. Elmondta, szerinte vádjaikkal szemben az okozott inkább európai destabilizációt, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, nem pedig az, hogy a finnek és a svédek belépni készülnek a NATO-ba.
A NATO Parlamenti közgyűlés alelnöke rámutatott, Putyin igencsak rosszul mérte fel a nemzetközi reakciókat ukrajnai agressziójára, ahol mellesleg egyetlen várost sem tudott elfoglalni, egyetlen stratégiai célját sem érte el. Aláhúzta, ha egy NATO tagállamban próbálná meg ugyanezt, a szövetség egész haderejével találná magát szemben, amely körülbelül százszorosa az ukrán védelem erejének.
