Bűnösnek nyilvánított és jogerősen elítélt, ezért mandátumát az idén február elején elvesztő méhkeréki polgármestert, Tát Margitot a község önkormányzata munkatársként vagy megbízási szerződéssel tanácsadóként foglalkoztatja vissza.
A békési kisközség minden lakosához eljuttatott helyi lapban külön cikkben számoltak be arról, hogy a költségvetési csalás miatt megbukott, elítélt és bűnösnek mondott volt polgármester „az új munkatársa” a méhkeréki önkormányzatnak.
Goron Zsolt, alpolgármester, aki a bíróság által elítélt polgármester helyettese is volt a helyi újságban megjelent indoklásából azt olvasni ki, megdőlt az a tétel, amely szerint nincs pótolhatatlan ember. Ugyanis Méhkeréknek Tát Margit: pótolhatatlan.
Ezt azzal indokolja Tát korábbi helyettese, hogy a bukott polgármesternél senki nem ismeri jobban a most futó és a kidolgozás alatt lévő pályázatokat. „A forrásokért vívott óriási küzdelemben nem engedhetnek meg semmifajta késlekedést, mert ez akár több évtizedes lemaradást is eredményezhet.”
Tát Margit 2010 őszétől 2022. február 28-ig volt Méhkerék polgármestere. Függetlenként kezdte, de 2014-ben „megértette” az idők és főként a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József szavát: invitálására a kormánypárt tagja lett.
Büntetőperében, amelynek hét társa mellett Tát volt az első számú vádlottja, a Gyulai Járásbíróság elsőfokon eljárva megállapította, hogy egy EU finanszírozta bűnmegelőzési programból szinte semmi nem valósult meg a mindössze kétezer lelkes viharsarki községben, s ez a kezdet kezdetétől nem is volt célja a 31 millió forintos projektet irányító polgármesternek. A bíróság tavaly májusban bűnösnek mondta ki Tát Margitot, ezért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, ám mentesítette a büntetett előélet joghátrányai alól.
Figyelemre méltó volt Tát Margitnak a jogerős elmarasztaló ítélet után írt Facebook-bejegyzése. Ebben sokat sejtetően arról tájékoztatta a helyieket, hogy: „(…) megköszönve az eddigi bizalmat és támogatást, leköszönök, de nem búcsúzok.” Úgy tudjuk, Tát az utóbbi hetekben minden hétköznap bejár a községházára, ott dolgozik munkatársai „polgármesterasszonynak” szólítják.
Nem feltétlenül azért, mert ez a megszólítás volt településvezetőként is megilleti, hanem mert tényleg annak tartják, jóllehet már nem ő vezeti a testületi üléseket, kiköltözött polgármesteri irodájából, valamint átadta a folyó ügyeket alpolgármesterének, aki most őt szépen visszafoglalkoztatja.
