Hodász András atya, aki maga egyébként pont nem arról híres, hogy a kormánypártot támogatná elárulta, hogy írott szabályzat nincs arra, hogy szabad-e pártkampányba beleállnia egy papnak, de kimondott-kimondatlan jogszokás van.
Eszerint alapvetően nem kampányolunk, de ha mégis, akkor a Fidesz mellett – mondta a Válaszonline-nak adott interjúban
Stumpf András arra kérdezett rá, hogy Bese Gergő atya a zugligeti templomban „echte Fidesz-kampányemberként működött”. Hodász azt mesélte, hogy ő maga egy fényképen szerepelt Márki-Zay Péterrel, ami ennek megfelelően kiverte a biztosítékot a „keresztény-nemzeti oldalon”.
Az viszont nem, hogy egyes paptársak egyenesen fideszes szórólapon szerepeltek és ajánlották a jelöltet. Bese Gergő atya kampányrendezvénye sem okozott megütközést. Jobb lenne pedig a tiszta képlet. Vagy az a döntés, hogy kimaradunk a pártpolitikából és egyetlen pap sem buzdít senkinek a támogatására, vagy mindenki támogassa, akit szíve szerint támogat és buzdítson rá, ha kedve tartja. Mondjuk konkrét pártkampányt én akkor sem folytatnék. Pláne nem templomban.
Ha Bese Gergő atya egy közösségi házban, reverenda nélkül elmondaná, hogy ő ezért meg ezért támogatja a kormánypártot, nem lenne vele gondom. Templomban, az oltár mellől… Ezt viszont nem tartom szerencsésnek.
Hozzátette azt is, hogy nem buzdítana arra senkit, hogy ne menjen templomba, de megérti azok fájdalmát, akik most nem tudnak. Nagyon nehéz lehet, főleg olyan helyeken, ahol az adott plébános direkt propagandában utazott.
Szóba került Bese érve, hogy ha az ellenzék nyerne, elapadnának az egyháznak szánt források. Amire Hodász így válaszolt:
Halleluja! Bárcsak. Annyira jót tenne az egyháznak! Ez bizony a probléma szíve közepe. Bárkivel vitatkozom kereszténység és politika kapcsolatáról, mindig ezt kapom meg érvként. „De hát kapjuk a pénzt!” Mégis milyen erkölcsiség ez? Milyen evangélium? Hol van a Bibliában, hogy a lopott pénz csak addig lopott, ameddig mi nem kapunk belőle? – jelentette ki.
Hodász szerint az egyházban márpedig felütötte a fejét ez az erkölcsiség, sajnos. A gyűlöletkeltés nem bűn, ha nem ránk irányul, a hazugság nem hazugság, ha nem rólunk hazudnak. Ez viszont így nem helyes. Hivatásunkból fakadó kötelességünk, hogy a bűnt elítéljük, függetlenül attól, ki követi el.
A hazugságnak sincs pártlogója. Van a hazugság és az igazmondás – nekünk utóbbi mellett kellene állnunk mindig. Nem ez a helyzet. Ettől talán nem függetlenül – ahogy Beer Miklós megfogalmazta – már arra is kapunk pénzt, amire nem is kérünk.
Miután a templomok sok esetben állami kézben vannak, műemlékek, Hodász szerint az teljesen érthető és jó, ha az állam ad forrást a felújításukra.
Hodász elmesélte, hogy egyszer karácsonykor utaltak majdnem egymilliót minden papnak, így neki is, de azóta van új megállapodás és havi apanázst is kapnak az államtól. Miközben az állami alkalmazott tanárok egy-két kósza ígéretet kaptak csak.
Az állami alkalmazott tanárok? A szintén állami alkalmazott egészségügyi szakdolgozók? Akiknek családjuk van? Nekik minek? Nekünk kell a pénz! Mindig van még egy motor, amit meg lehet venni! Cinikus. – tette hozzá.
A tanárok kiállása egyébként elég gyengére sikerült: visszavonulót fújtak, merthogy kampány van, beérték néhány ígérettel.
Hol van a nekik ígért pénz? A mienk, jelentem, megjött: a választás után pittyent az sms. Kezdő pedagógus nettójának nagyságrendje érkezik mostantól havonta. Ezt a hívek sem mind nézik ám jó szemmel. A Szemlélek felmérésében egyébként a majd’ 3000 megkérdezettnek több mint hetven százaléka mondta: zavarja, hogy a kereszténységből politikai termék lett.- jelentette ki.
Hodász beszélt arról is, hogy „az úgynevezett keresztény oldaltól” érkezett támadások miatt fejezte be nemrég a Papifrankó nevű Youtube-csatornáját, fáj neki, hogy az egyháza sem védte meg.
