Orbán kormány alatti idők óta jelentős nemzetközi figyelem mellett ment végbe. Azóta eltelt több mint egy évitized, miközben az EU-s dimenziókra nyitott magyarok számára világosan kiolvasható, a magyar kormány rákjárásban halad visszafelé a demokrácia és az európai alapértékek védelmében, a korrupció visszaszorításában, a szólásszabadság erősítésében és a jogállamisági keretek megőrzésében- írja a HVG360 cikkében
Az Európai Bizottság (EB) által hivatalosan is kezdeményezett jogállamisági feltételrendszer szerinti eljárás csak a legfrissebb fejezete a 2010 óta számtalan európai fórumot és testületet megjárt magyar jogállamiság folyamatosan romló jogrend gyilkos krimisorozatnak.
Mindenesetre több kör normakontroll, kötelezettségszegési eljárások, velencei bizottsági vélemények és más nemzetközi szervezetek jogelemzései nyomán az EU alapszerződésének hetes cikkelye szerinti jogállamisági eljárás megindítását még 2018-ban kezdeményezte először az Európai Parlament„európai alapértékek” megszegése miatt.
Legutóbb pedig az Európai Bíróság hagyta jóvá a még két éve a tanácsban elfogadott „jogállamisági feltételek érvényesíthetősége” elvének jogszerűségét az európai jogban. Ez azt jelenti, minden akadály elhárult az elől, hogy a demokratikus értékeket tiszteletben nem tartó tagállamokat uniós támogatások befagyasztásával térítsék jobb belátásra. Ezt a szabályt először az EU történetében Magyarországgal szemben alkalmazhatják még 2022-ben.
Hiába nyert ismét kétharmaddal a Fidesz Magyarországon áprilisban, Orbánék putyini politikája miatt erősen elszigetelődtek a visegrádi országok között.
A Taktika az autokratizálódás kritikájával szemben című tanulmány lényegében csokorba szedi azokat az érveket és technikákat, amelyekkel a magyarországi fejleményeket az európai kritikától megvédték, olykor a nemzetközi figyelem elterelésének formájában a magyarországi fejlemények kulcsfontosságú aspektusairól.
A fentiek tükrében a jogtudósok elemzéseikben nem rejtik véka alá, mára Magyarországon a jogállamiság helyett egy hibrid rendszer működik, amely névleg jogállamiságon alapul, de valójában jog nélkül uralkodik. A jogászok szerint a „visszaélésszerű alkotmányozás” lett a jellemző hatalomgyakorlási forma, amelyben a szabályokat és törvényeket, amelyek a végrehajtó hatalom korlátozására és a demokrácia védelmére hivatottak, valójában meghackelik, gyakran pont alkotmányos reformnak álcázva.
A fentiekre példaként elég a „Meseország mindenkié”-botrányt előidéző apa, anya, család definíció körüli országos figyelemre gondolni, mely „véletlenül’ egybeesett a közvagyon fogalmát jelentősen leszűkítő alkotmánymódosításnak, amely megágyazott annak, hogy több ezer milliárd forintnyi közvagyont magánalapítványokba szervezzenek ki.
A magyar kormány épp akkor dobta be a „gyermekvédelminek” nevezett homofób népszavazás gumicsontját, amikor kiderült, hogy érintette a Pegasus megfigyelési botrányban. Ez aztán hónapokon át lekötötte a magyar és az európai közvéleményt is.
Kúria és Alkotmánybíróság állapotáról, a gumicsontok többi részéről, és az EU jogállamiságvédő eszköztáráról bővebben a HVG360 cikkében olvashat.
