Hiába ámítja az embereket az Orbán-kormány, drasztikus adóemelés jön, a cégeknél is többet fognak befizetni az egyszerű emberek. A kabinet jövőre az ideinél 5500 milliárd forinttal több adót készül beszedni, harmadával nőnek a lakossági befizetések is- írja a Népszava
Nem fogja a lakosság megérezni a költségvetési kiigazításokat, ezt próbálja elhitetni a híveivel a kormány. Ennek cáfolatára kiváló példa a Ryanair reakciója a repülőjegyadóra: azonnal kiszámlázta az utasainak.
De nemcsak a céges reakciók alapján sejthető, hogy ez egy hamis ígéret, ez derül ki a parlament előtt fekvő költségvetésből is. Az adóbevételek 22 százalékkal, 5500 milliárd forinttal nőnek, így jövőre a kormány a főbb adónemekből 30 976 milliárd forintot akar beszedni.
A kormány a napokban jelentette a be a költségvetési megszorításokat, az idén és jövőre évi 2000 milliárdos kiigazításra szánta el magát, úgy, hogy a különadókból és az adóemelésekből évi 800-900 milliárdot teremtene elő, míg a kiadások lefaragásából 1000-1200 milliárd forintot. Vagyis a megszorításokban a kiadáscsökkentések nagyobb súllyal estek a latba.
A 2023-as költségvetésből viszont árnyaltabb kép rajzolódik ki: a most kivetett különadók, amelyek összesen 900 milliárd forintra rúgnak, az adóbevételi növekménynek csak egy kisebbik részét teszik ki.
Más forrásokból további 4600 milliárd forint hullik a kormány ölébe. A költségvetési kiigazításhoz sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a lakosság által megfizetett adók, mint a cégek.
Már az arányok is torzak: a vállalatok jövőre 3015 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe, ez ezer milliárdos növekedés egy év alatt, ami nagyon jelentős elvonás. Ugyanakkor a lakosság csak a rá vonatkozó adókon keresztül 4168 milliárdot fizet és akkor még meg sem említettük a 9250 milliárdra rúgó fogyasztási adókat. A pénzügyi szervezetek különadója a 4,5 szeresére nő, míg a bányajáradék az ötszörösére, és ez utóbbi zömmel az idehaza kibányászott szénhidrogének extraprofitjának a lefölözése teszi ki.
Míg a céges adókból 1056 milliárd forintos többletet vár a kormány, addig a lakossági és fogyasztási adókból jövőre 3600 milliárd forinttal többet fog beszedni, vagyis a költségvetési kiigazítás nagyobb terhét a lakosság fizeti meg. Láthatón a kormány titkolni is igyekszik ezt a tényt, mivel képes volt a Pénzügyminisztérium úgy beterjeszteni a költségvetést, hogy az adóbevételek alakulásáról, az azt befolyásoló tényezőkről egy mondatot sem írt az indokolásban.
Hasonló tendenciát látunk fogyasztási típusú adóknál is, vagyis az általános forgalmi adónál (áfa) és a jövedéki adónál, amelynek túlnyomó részét a lakosság közvetlenül fizeti meg, hisz a fogyasztást adóztatják. A kormány tervei szerint a fogyasztási adók 27,7 százalékkal, az áfa-bevételek mintegy 30 százalékkal, míg a jövedéki adók alig 12,6 százalékkal emelkednek. Jövőre a kormány 5,2 százalékos inflációval és a lakossági fogyasztás 4,3 százalékos emelkedésével számol, s ez két szám szintén nem magyarázza meg a közel 30 százalékos bevétel-emelkedést.
A magyarázat az lehet, hogy az áfabevételek már idén jóval magasabb szinten alakulnak majd, mint az eredetileg tervezték, így jóval magasabb bázisról indul a 2023-as év, bár erről az egyáltalán nem mellékes körülményről sem ír a Varga Mihály által jegyzett költségvetési terv. A jövő évi költségvetési tervek elnagyoltságát más tételek esetében a Költségvetési Tanács is szóvá tette, ugyanis nem voltak indoklással alátámasztva, ám ennek ellenére nem emeltek kifogást a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása ellen.
