Jelentősen emelte az Orbán embere, Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank az idei és a jövő évi pénzromlásra, azaz az inflációra vonatkozó előrejelzéseit friss jelentésében.
A Portfolio azt írja, 2022 egészére vonatkozóan 11–12,6 százalék között alakulhat az infláció a jegybank szerint, pár hónappal ezelőtt még úgy számolták, valahol 7,5–9,8 százalék közötti lesz a pénzromlás átlagos mértéke idén.
Májusban 10,7 százalék volt az infláció, ami a következő hónapokban átlagosan megközelítheti a rekord 16 százalékot is.
A pénzromlás mértéke 2023-ra valamelyest mérséklődik, de továbbra is magas lesz, átlagosan 6,8–9,2 százalék között alakulhat. A jegybank számításai szerint az infláció csak 2024-ben állhat vissza a 2,5–3 százalékos szintre.
Az infláció letörése érdekében a nemzeti bank kedden óriásit, majdnem 2 százalékpontot emelt az alapkamaton, ami így 7,75 százalékra nőtt. A jegybank szerint idén ősszel tetőzhet az infláció.
Évtizedek óta nem volt ennyire nagy a pénzromlás mértéke, legutóbb 2001 nyarán volt két számjegyű áremelkedés. De az infláció nem kizárólag magyar jelenség, áprilisban írtuk meg, hogy a fejlett országokat tömörítő OECD tagállamaiban 31 éve nem volt akkora az infláció, mint idén.
A koronavírus után kialakult áruhiányt, és az infláció elszállását itt tekintettük át részletesebben, az orosz–ukrán háború hatása – főként az elszálló energiaárakon keresztül – tovább erősített ezeken a folyamatokon.
