A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív online népesség köréből kiválasztott 1000 fős reprezentatív mintán arról, hogyan fogadta a közvélemény a rezsiárakkal kapcsolatos megszorító lépéseit.
A 18-64 év közötti magyarok 94 százaléka hallott arról, hogy a magyar kormány a közelmúltban úgy módosított a rezsicsökkentés szabályain, hogy az átlag felett fogyasztóknak az átlag feletti fogyasztásukért úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetniük az áramért és a gázért. Azok, akik nem hallottak a rezsit érintő változásokról, döntő részben 25 év alatti alacsony iskolai végzettségű válaszadók voltak.
Az aktív korú lakosság fele (49%) szerint nem volt indokolt módosítani a rezsicsökkentés szabályain, kevesebb, mint egyharmad (30%) szerint ellenben indokolt volt az ezzel kapcsolatos intézkedés.
A rezsicsökkentés bejelentett módosításával a 18-64 éves magyarok 52 százaléka egyáltalán nem ért egyet, 30 százalékuk csak részben ért egyet. A feltétel nélkül egyetértők aránya mindössze 8 százalék, 10 százalék pedig nem nyilvánított véleményt.
A megkérdezettek 57 százaléka szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája és a költségvetés felelőtlen túlköltekezése az elsődleges, legfontosabb ok, ami oda vezetett, hogy a rezsicsökkentést nem lehetett tovább fenntartani.
Ami a legkomolyabb gyomros Orbánéknak, hogy mindössze 26 százalék azok aránya, akik szerint a rezsicsökkentés fenntarthatatlanságának elsődleges, fő oka az orosz-ukrán háború miatti nemzetközi energiaár-növekedés, valamint az európai energiaválság.
A megkérdezettek 44 százaléka szerint a magyar kormány nagyon rosszul kezeli, intézkedéseivel még súlyosbítja is az energiaválságot, további 18 százalék szerint pedig a kormány alapvetően rosszul kezeli ezt a kérdést (együtt 62%). Azok aránya, akik szerint a kormány jól kezeli az energiaválságot 22 százalék, 16 százalék pedig nem válaszolt.
