Hadházy Ákos, ellenzéki képviselő Facbookon egy terjedelmes posztban azt írja, hogy az öt tanárt kirúgó Marosi Beatrix tankerületi vezető diplomamunkájának jelentős része rossz plágium, a copy-paste módszerrel szabálytalanul bemásolt szövegrészekből áll.
Hadházy pár napja beszámoltam az egyik legkisebb renoméjú egyetemen írt szakdolgozatáról (ami arról szólt, hogy 2×16 tanárral elbeszélgetett a halálbüntetésről, és bár az elején sok volt a bizonytalan, a végén a többség már támogatta -az egyébként a Fidesz propaganda által is felvetett-halálbüntetés visszaállítását), azt az információt kaptam, hogy Marosi igen indulatba jött. Nos, ezért megkértem egy hozzáértő honfitársunkat, hogy elemezze le szakértő szemmel a szakdolgozatot.
Íme a válasz:
“Az elemzés során minden egyes mondatnak az eredetiségét manuálisan ellenőriztem.
Plágiumra vonatkozóan az alábbiakat találtam:
• A diplomamunka legalább 36%-a más forrásokból szó szerint átemelt, ennek megfelelő jelölése nélkül. Nagy valószínűséggel ennél nagyobb arányban tartalmaz plagizált részleteket, azonban több esetben a megadott forrás nem volt megtalálható vagy pedig diplomamunka megjelenése óta megváltozott (Például azokban az esetekben, ahol a megadott forrás a Wikipédia volt), így ezekben az esetekben nem volt lehetséges az eredetiség ellenőrzése.
A szó szerinti átemelésnek az alábbi fajtáit azonosítottam, súlyossági sorrendben:
Szó szerint átemelt részek, idézőjel használata és forrásmegjelölés nélkül Például: 3. oldalon, „A rendszerváltás után a társadalom értékítélete felbomlott és az emberek hiába kerestek kapaszkodót a jogban, az nem volt azonos saját erkölcsi meggyőződésükkel”, MB munkájában sem forrásmegjelölés, sem idézőjel nem szerepel. A mondat innen származik: https://www.jogiforum.hu/…/a-buntetes-annak-celja…/
Másik példa: 14-15. oldal, „A Justizmord” alcím alatt lévő szöveg szó szerint átemelt, idézőjel használata és forrásmegjelölés nélkül, innen: https://jesz.ajk.elte.hu/toth14.html
Szó szerint átemelt részek, idézőjel használata nélkül, helytelen vagy hiányos forrásmegjelöléssel
Például: 12. oldal, VITÁK A HALÁLBÜNTETÉSRŐL” alcím alatt lévő szöveg szó szerint átemelt, idézőjel használata nélkül és helytelen forrásmegjelöléssel. Az eredeti forrás: https://www.jogiforum.hu/…/halalbuntetes-vitak-a…/
Másik példa: Több esetben a Wikipédia van megjelölve forrásként, akkor is ha az adott információnak nem a Wikipédia az eredeti forrása. Lásd például: „A halálbüntetés napjainkban” alcím alatt lévő szöveg szó szerint átemelt, idézőjel használata nélkül és bár a Wikipédiáról lett szó szerint kimásolva, a Wikipédia is más forrásból dolgozott. Mivel a Wikipédia nem dolgozta át az eredeti forrást lényegesen, ezért az elsődleges forrás idézése lett volna indokolt.
(…)
Végkövetkeztetés: A szerző a diplomamunka legalább harmadát plagizálta. A szerző nemtörődömségét mutatja, hogy a mások munkájából kimásolt mondatoknak a végén többször lemaradt a mondat végi írásjel, jelezve, hogy azokat kapkodva másolta és „saját” munkáját el sem olvasta annak elkészülte után.
A szerző emellett nem tüntette fel a konzulense nevét, ami amellett, hogy plágium egy emberileg is erősen visszataszító lépés. A szerző egyes helyeken – ritkán – helyesen jelölte meg a forrásokat és a szó szerint átvett részeket idézőjelbe rakta, ami azt mutatja, hogy tisztában volt a helyes idézés szabályaival. Következtetésképp, azokon a helyeken ahol plagizált, azt szándékosan, annak tudtában követte el, hogy tisztában volt tettének helytelenségével, ami további súlyosbító tényező. A munka emellett hemzseg a formai hibáktól és tartalmilag is megkérdőjelezhető a megadott források (például Wikipédia) komolytalansága miatt.”
Egy megjegyzés: tíz éve még egy köztársasági elnök is szégyellte magát és lemondott a plagizálás miatt. A rendszer megváltozott, mostmár egy kis tankerületi pártkatona sem emiatt fog. DE LE KELL MONDANIA ÉS SZÉGYELLENIE KELL MAGÁT, persze elsősorban nem emiatt, hanem az öt tanárt kirúgása miatt.
