A HVG360 véleménycikke szerint ez az egyetlen épeszű következtetés adódik abból, hogy a gazdaságpolitika irányítói napokon belül két kívülről jött kreatív ötletet is megfogadtak.
A cikk szerint Jaksity György szeptember 26-án interjút adott a Szabad Európának az ország pénzügyi helyzetéről, ebben felvillantott egy tippet: ha már kevés a devizatartalék, és a növelésére sem kínálkozik közeli lehetőség, meg kellene állapodni a Gazprommal valamiféle fizetési könnyítésről.
Egy hétre rá Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy ha a gázpiaci árak túlságosan elszabadnak, egy bizonyos szint fölött Magyarország elhalaszthatja a fizetést.
Újabb egy hétre rá a kreatív ötleteiről ismert alapkezelő, Zsiday Viktor írt a blogján egy felettébb érdekes bejegyzést, amely élénk szakmai érdeklődést váltott ki. Ennek az a lényege, hogy az MVM hónapról hónapra irtóztató mennyiségű eurót vásárol a pénzpiacon, hogy ki tudja fizetni az importált gázt.
A bevétele azonban forintban van, hiszen belföldön még eléggé el nem ítélhető módon ez az alkotmányos fizetőeszköz, a kiadásai nagy része viszont euróban, amit meg kell vennie. Ezzel felhajtja az euró árfolyamát. Ennek tükörképeként a forint kurzusa szinte megállíthatatlanul zuhan.
Célszerű lenne áttérni arra a gyakorlatra, hogy az MVM a gáz importjához szükséges devizát közvetlenül a Magyar Nemzeti Banktól vásárolja meg – fogalmazta meg konkrét javaslatai Zsiday. Amihez persze hozzáfűzte, hogy a devizatartalékok efféle elégetése kockázatos, de mivel – itt megint fontos idézet következik! – „a jegybank idén hatalmas mértékben hagyta leértékelődni a hazai devizát”, eleve nagy a spekulatív támadás veszélye. Ha óvatosan, előre megadott ütemterv szerint feláldozza devizatartalékai egy részét, talán kihúzza addig, míg az uniós eurómilliárdok megérkeznek.
Három napra rá a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás Zsiday javaslatát már a monetáris tanács döntéseként tálalta. Kitértek arra, hogy az ötletgazdát meg sem említette, még csak nem is utalt a személyére. Így a szűk szakmán kívül nagy lehet a csodálkozás, hirtelen mennyi kreativitás szorult azokba a bankvezérekbe, akik eddig jobbára csak kullogtak a piaci fejlemények után, és hun erre léptek, hun meg arra.
