A Fidesz EP-képviselője úgy véli, hogy az ember bájos hülyeségeket tud gondolni a kamaszként, de ő azért már korábban érezte, hogy a kommunizmus nem más, mint egy nagy átverés.
Deutsch Tamás a Mandinernek adott interjút, amelyben felemlegették egy régebbi mondatát: „1983-84-ben még komolyan hittem abban, hogy a rendszer belülről változtatható”.
Ennek kapcsán kifejtette, hogy „az ember bájos hülyeségeket tud gondolni kamaszként. Én azért már korábban éreztem, hogy egy nagy átverés, hazugság az egész”, majd elmesélt egy történetet.
„Tizenegy-tizenkét éves lehettem, s torokgyulladással feküdtem otthon. És a tévében késő este láttam egy beszélgetést. Adalékként tudni kell, hogy az elsős olvasókönyvünkben minden betűt egy, az adott betűvel kezdődő szavon keresztül tanultunk meg. A K betűt a kombájn alapján tanították.
Az olvasmány szerint két gyerek beszélgetett, az egyik pedig büszkén újságolta, hogy az apukája egy új kombájnon dolgozik, olyanon, amely már szemveszteség nélkül arat. »Azt a mindenit!«– gondoltam elsősként. Erre tizenegynéhány évesen, torokgyulladással fekve néztem a tévét, ahol egy ember azt mondta: »nincs is olyan kombájn, amely szemveszteség nélkül dolgozik, ez egyszerűen lehetetlen!«Ott ültem és éreztem, hogy átvertek. Miért kellett azt hazudni, hogy szemveszteség nélkül arat a kombájn?”